Rendeződhet a kolozsvári Mátyás-király szobor után Mária Terézia lovasszobrának sorsa is. Az emlékművet barbár módon távolították el még 1921-ben, Pozsonyban a mai Ľudovít Štúr térről. Ha a pozsonyi képviselő-testület rábólint a tervezetre, hét méter magas, száz tonna súlyú, olasz márványból faraghatják újra szlovák szobrászok, egykori pozsonyi kollégájuk, Fadrusz János alkotását. A szobor felállítását akarja a Smer által támogatott Ftáčnik, pozsonyi polgármester is, a hivatal nyilvános gyűjtét is tervez, hogy ki tudják fizetni a szobrot.
Mária Terézia eredeti szobrát, nagy pompával, 1897-ben adták át az egykori Koronázási domb téren (ma: Námestí Ľudovíta Štúra). A szobrot anno Pozsony város vezetősége rendelte meg, mint a magyarok és az osztrákok közti kiegyezés szimbóluma. A magyarok Kárpát-medencei honfoglalásának ezeréves évfordulójára tartott ünnepségsorozaton részt vett, többek között, Ferenc József császár és az eseményről beszámolt a korabeli New York Times is. Nem sokkal később, 1921-ben már nyomát sem lehetett találni szobornak: október 26-án, csehszlovák legionáriusok verték szét kalapáccsal, szekercével. A csehszlovák urban legend szerint az emlékmű egyes darabjait más szobrokba dolgozták fel. Az uralkodónő lovának hátsó fele állítólag a Pozsony központjában található Palacky szobrában található, de több darabját felhasználta a magyar-német pozsonyi Rigele Alajos (1879-1940) is, akinek számtalan szobra megtalálható napjainkban a szlovák fővárosban. A két nemes fejét budapesti zálogházakban látták, végül a Szépművészeti Múzeumba került. Az uralkodó szoknyájának darabjait egy pozsonyi parkban ásták el. Pozsonyban az egykori Koronázási domb terén jelenleg Bártfay Tibor szobra áll, amely a XIX. századi szlovák nemzeti politikusoknak állít emléket.
A szobor visszatéréséről a pozsonyi városi képviselők döntenek. A határozathozatal időpontját egyelőre még nem tűzték ki, mert a szoborról jelenleg a városi kultúrális bizottság tárgyal. Milan Ftáčnik, az ellenzéki Smer támogatásával rendelkező független pozsonyi főpolgásmester a nyilatkozatok szerint nincs a szobor felállítása ellen, szerinte az uralkodónő szobra a városhoz tartozik. Ľubomír Andrassy, a pozsonyi főpolgármester szóvivője szerint a legfontosabb, hogy alkalmas helyet találjanak a szobornak. Döntés még ezel kapcsolatban nincs, a javaslatok között ott van, többek között, Štúrék szobrának elmozdítása is - ezt már a kormánypárti Sven Šovčík (SDKÚ), kulturális bizottsági alelnök tette hozzá.
A Pozsonyi Városvédő Egyesület ötlete nyomán, minden esély megvan arra, hogy a Pozsonyban, 1741-ben megkoronázott uralkodó szobra visszatérjen eredeti helyére. Ha ez megtörténik, minden valószínűség szerint a tér is visszakapja eredeti nevét: Koronázási domb tere. Mária Terézia szobrát a társaság nyilvános gyűjtésekből, ajándékozásokból, szponzori pénzekből szeretné kifizetni. Előzetesen néhány százerezer euróra becsülik a költségeket. Maroš Mačuha, a társaság végrehajtó bizottságának igazgatója ragaszkodik ahhoz, hogy az új szobor a pozsonyi születésű Fadrusz János szobrának pontos másolata legyen. Nehézségeket okoz ugyanakkor a szobor eredeti formájának rekonstruálásában, hogy csupán egyetlen fotó maradt fent a szoborról - hátulról.
A szoborcsoport újjászületésén dolgozik - többek között - a 28 éves eperjesi Štefan Priehyba szobrász is. Feladata, hogy a lehető legélethűbb formában reprodukálja a szoborcsoport két mellékfiguráját. Az uralkodónő kétméteres lovaszobra már elkészült, de a szobor végleges agyagmodellje csak 2012 áprilisára fejeződhet be. Ez alapján kezdődhet meg az olaszországi Carrara városából hozatott 7 x 7 x 6 méteres, nagyjából 100 tonna súlyú márványtömb megmunkálása. Érdekesség, hogy az eredeti szobrot is carrare-i márványból faragták. A fiatal művész korábban Hollywoodban dolgozott, mint filmes szobrász a Narnia és a Hellboy II. díszletein. Priehyba mégsem hasonlítaná össze jelenlegi munkáját a filmiparos elődeivel, mint mondja: - Oscar-díjas rendezőkkel kezet rázni semmi ahhoz képest, amilyen feladat előtt állok. Most ugyanis nem fantáziavilágot hozok létre, hanem saját történelmünket.
(sme, novycas)