Szégyenfalak nagyobb térképen való megjelenítése

„Követendő példának”, „jó hírnek”, a „cigánybűnözés” beismerésének tartja a jobbik és tagsága, hogy Szlovákiában több településen fallal kerítették el a romák lakhelyeit. Azon most ne akadjunk fel, hogyan lehetséges egy szélsőjobbosnak a „magyarellenes, rasszista” „szarszlovákia” pozitív példa, hiszen mindent elloptak az „ezeréves” magyaroktól, vegyük inkább a rasszizmus laza beismerésnek. Lendüljünk most túl ezen a nem kicsi ellentmondáson, és vizsgáljuk meg közelebbről a szlovákiai falépítéseket, vajon miért hamis a jobbik érvelése, közben a dotoho pozitív példákat is bemutat. 

Mikor 1989-ben ledőlt a berlini fal nehéz volt elképzelni, hogy a térségben embereket újra falakkal választanak el. Csehországban engedték ki először a szellemet a palackból, 1999-ben Ústi nad Laben kisváros fallal kerítették el a romák által lakott utca bejáratát. Azt a falat már régen lebontották, a helyi lakosok és a roma kisebbség közötti feszültség létezik ugyan, de több pozitív példa született az integrációs kísérletre, hosszú folyamat. Szlovákiában túl vagyunk egy roma éhséglázadáson, Magyarországon a cigánygyilkosságokon és egy romák ellen folyamatosan uszító szélsőjobboldali politikai párt ideiglenes és relatív felemelkedésén. 

Sečovce - Gálszécs

2006 október. Az első fal Szlovákiában, romák ellen. A 8000 fős településen 1800 (22%) roma él. A romatelep iskolája körül felhúzott falat a helyi politikai vezetés szerint nem lehet összehasonlítani a cseh Ústi nad Labem településen épített fallal, mert itt a helyiek az iskola vagyonáról és a gyerekek biztonságáról van szó. Mindenki döntse el, hogy a néhol szögesdróttal kiegészített három méter magas vasbeton kerítés eléri-e a célját. Az iskolaigazgató szerint ha a fal nem állna, már iskola sem lenne régen.

2012 augusztusában, Tomáš Rafa Nagymihály után Gálszécsre is elhozta az ún. sportfal projectet, amit a roma általános iskola köré épített falon valósított meg (lásd: képünkön, felül). Az óriásplakát helyett, ezúttal a önkéntesek, művészek és a helyi roma telep lakosai segítettek a festésben: hat nap alatt, 220 méter falra festettek különböző sport-szimbólumokat. Nézegess festegető romákat, művészeket!

A település kapcsán más pozitív fejleményt is említhetünk: heti hét napot dolgoznak, a helyi önkormányzat pénzén azok a roma polgárőrök, akiknek elsőszámú feladatuk a konténerek körüli rend fenntartása, kolduló gyerekek, drogosok, kóbor kutyák kezelése. Heten vannak, váltják egymást, formaruhát is kaptak (lásd: kiskép, jobbra). Beszámolók szerint helyi lakosok is értékelik munkájukat: a polgárőröket nem egyszer a nyílt színen tapsolták meg. Elmondásuk szerint legtöbb munkájuk a konténerek körül akad, megakadályozzák a guberálást, a legtöbb embernek a környéken ez okozza a gondot. Itt érték el a legnagyobb előrelépést: a településen most nem látni kukázókat és a buszmegállókban vagy a bevásárlóközpontok előtt kolduló gyerekeket sem. Szlovák újságírók megkérdezték a többségi lakosokat is, akik szerint érezhető a változás, kítűnő ötletnek tartják a roma járőröket, nagyobb lett a rend. A projekt 2011 márciusában indult, egyelőre kitart.

Michalovce - Nagymihály

2009 augusztus. Helyi lakosok dobták össze a a Keleti lakótelep és a romák lakta Angi malom városrész között húzódó, több mint száz méteres - később ötszáz méteresre hosszabbított - betonfalra a háromezer eurót. A korabeli panaszok szerint a falra azért volt szükség, hogy a romák ne mehessenek át a panelházak között a városba: állítólag szemeteltek, odaszartak, és mindent tönkretettek, ösvényeket jártak ki. Hivatalosan a város vezetése nem vállalta fel a fal keletkezésének okait, a cinikus rasszisták zajvédelemről és sportolási lehetőségek teremtéséről - páldául: fallabda (!) - beszéltek, elképesztő. Radičova miniszterlenök akkor megértette a helyiek panaszait, de nem értett egyet a fal felépítésével, mivel semmit nem old meg. 

A helyi romák beletörődtek az építménybe, a falat gúnyosan - utalva a polgármester cinikus szavaira - sportfalnak nevezték el. Ez volt az apropója Tomáš Rafa képzőművész első akciójának 2011 novemberében: a művész 96 méter hosszú megaposztert álmodott meg a szegregáció nagymihályi szimbólumára, amelyen sportolók sziluettjeit festette meg utalva a városvezetés ígéretée, hogy a környéken sportolási lehetőségeket teremtenek, amire a mai napig nem került sor. 

Ostrovany - Osztrópatak

2009 október. A település romatelepe és a település földbirtokosai közé húzott vasbetonkerítés a korabeli híradások szerint hatalmas érzelmi hullámot váltott ki. A településre vezető utakat nem zárja el, viszont a tulajdonosok vagyonát és a termesztett növényeket állítólag megvédi (!). A 150 méter hosszú, több, mint két méter magas vasbeton építmény 13 ezer euróba került. A romatelep lakói vicces neveket adtak a falnak. Az esettől a magyar hiradó is tudósított:

Egy évvel később a Markíza stábja felkereste a települést, hogy riportban számoljon be, mi történt a fal felállítása óta. Minden jobbikos figyelmébe: azok a helyi lakosok, akik egy évvel korábban a fal mellett voltak, úgy nyilatkoztak, teljesen felesleges pénzkidobás volt a falat felépíteni, mivel célját nem érte el, ha akarnak, ugyanúgy átjárnak rajta, nem ez a megoldás. A település polgármestere szerint ugyanakkor nem kétségbeesni kell ha átjátnak a falon, hanem tovább magasítani (!). A hivatal egyébként tovább meghosszabbítaná a falat, hiszen újabb és újabb panasz érkezik az irodába. Őrület.

Trebišov - Tőketerebes

2010 január. Fal osztja meg már a tőketerebesieket is. Még a 2004-es nagy szlovákiai roma éhséglázadás idején elhíresült településen a Kutnahorská utcában álló panelházak és az ahhoz tartozó garázssort választja el a kőfal a környék roma lakosaitól. A fogatókönyv és a panaszok mondhatni a megszokottak: helyi, idős emberek arról panaszkodtak a szlovák médiának, hogy a romák szükségleteiket nyilvános helyen végzik el, kábítószereznek, sőt a házak elé letett matracokon még szeretkeznek is! A terveknek megfelelően, a kerítést zöld övezettel vennék körbe, milyen humánus. Egy helyi önkormányzati képviselő megerősítette a környéken lakók panaszát, szerinte a falat már a garázssor megépítése idején fel kellett volna húzni. A beruházás költségeit a helyiek gyűjtötték össze, a hiányt a helyi önkormányzat beruházási osztálya egészítette ki.

Prešov - Eperjes

2010 szeptember. Eperjesen a Murárska utca végét egy nyolc méter hosszú, két és fél méter magas panelfal zárja el évek óta. Korábban itt húzódott egy ösvény, amely a nem messze lévő régi Téglagyár roma negyedet kötötte össze a város kertes ház övezetével. A falat akkor kétezer euróért építették fel. Döbbenetes volt hallgatni az interjút, a helyi lakos beszámolója szerint a lopások és csúnya szavak miatt emelték a falat, amelyet könnyű átugorni és a rajta lévő kapu sem erős. Felmerül a kérdés: akkor miért dobtatok ki az ablakon kétezer eurót?

Vrútky - Ruttka

2011 május. Új betonkerítést építettek a roma közösség és a helyi óvoda közé, hogy megszüntessék (!) a zajt és csökkentsék a környéken élő lakosok kellemetlenségeit (!), Milan Mazúr polgármester szavait idéztem, aki szerint ez nem jelenti a polgárok megkülönböztetését, nem lát benne szegregációt, mindössze a lakosság kérésének tett eleget. A fal a Kafendova utca lakóit különíti el a többi lakótól.

Plavecký Śtvrtok - Detrekőcsütörtök

2012 június. Elzárja a romáktól az orvoshoz és a kisbolthoz vezető utat az a fakerítés, így az emberek csak az egész blokk megkerülése és jelentős plusz idő ráfordítása után jutnak el úti céljukhoz. A Pozsony környéki település polgármestere a romák diszkriminációs vádjaira azzal védekezett, hogy egy évvel korábban a település eladta az utat a környék lakóház-tulajdonosainak, így azok a törvénnyel összhangban elkeríthették azt. Az eset a cseh televízióban is beszámoltak.

Sered - Szered

2012 június. A romák által lakott, cukorgyár melletti területet választották le helyi lakosok egy betonfallal, amely mögül csak egyetlen egy kijáraton lehet kijönni, nagyban fokozva az ott élők bezártságérzetét. A falat építő rasszisták szerint mindenre azért volt szükség a romák nem tartották tisztán lakterület és semmit nem fizettek a szemétszállításért. A polgármester két hatalmas konténert tett le a romatelep elé, amelyet akkor szállítanak el, ha kifizetnek érte. Állítólag most rend van, azt csak a romák mondták el, hogy mozgáskorlátozásukkal például a teleptől sokkal nehezebben megközelíthető a helyi mentőállomás. A romák szerint a helyi lakosok teljesen izolálni akarják őket, a lakosság törekvéseit a helyi önkormányzat is támogatja, az állam néma marad.

Csehország: Ústi nad Labem

Ha valaki nem emlékezne: a legújabb falépítési őrület a csehországi Ústi nad Labemben kezdődött. A ká-európai térségben itt állítottak fel először romák és nem romák között négy méter magas betonfalat, 1999 októberében. Az eset akkor hatalmas nemzetközi visszhangot váltott ki, egy időre veszélybe került Csehország Eu tagsága is. A fal mindössze másfél hónapot állt a Matičná utcában, ma már aljnövényzet takarja el a fal maradványait, amely megosztotta anno a százezres várost. Akkor a falurész lakossága hasonló okokból építette meg a falat, amit az elmúlt néhány évben Szlovákiában is hangoztatnak a falpártiak. Mi történt? A szemetelés, káromkodás nem szűnt meg, a romák fogták magukat és átköltöztek a város másik végébe. A probléma megmaradt, ugyanakkor az eset hatására beindított integrációs programok is működnek.

Magyarország: falak a fejekben

Magyarországon is egyre vékonyodik az átmenet romák és nem romák között, a problémák megoldatlansága a szélsőségesek malmára hajtotta a vizet, igaz, párhuzamokat találhatunk, példa erre nagy felháborodást kiváltó utolsó posztom is, amely antiszociális emberek agresszióját mutatta be. A Jobbik azért veszélyes, mert egyelőre nem fizikailag, de az emberek fejében építi fel a falakat, a kommenteket olvasva, sokan már súlyos vasbetontömbökkel vannak megterhelve. Nem meglepő, ezek az emberek valódi falakat akarnak - Szlovákiában sok helyen a helyi lakosok adták össze a pénzt - nemcsak a romák köré.

Ezek a falak nem a társadalom természetes védekező mechanizmusáról szólnak, hanem a kudarcról, amely azt mutatja: az állam képtelen megoldást nyújtani az arra rászorulóknak. Szlovákiában ezt több mikróközösség is beismerte a falak építésével, ráadásul a falat építő kis közösségek egyike sem kapott a különböző kormányoktól sem egyértelmű jelzést, ezt ne. Magyarországon, Csehországban a sok negatív példa mellett még élhet a remény.

Egy biztos: bárhogy is alakuljon, egy fontos tanulság levonható a sajnálatos és diszkriminatív szlovákiai, csehországi példák alapján: a kerítés felállítása előtti feszült helyzet nem oldódott meg, sőt, még feszültebbé vált. Okos ország más kárából tanul, látható, a szegregáció zsákutca. Akik a falakon kívül rekedtek azok számára soha nem lesz lehetőség a társadalomba betagozódni, nem válnak az adott település mindennapi életének részévé, soha nem lesz lehetőség magasabb műveltségre szert tenni és kitörni, integrálódni.

Nem hivatalosan Szlovákiában mintegy 350-380 ezer roma ember él.