Vicces fabulát kezdett el eregetni Eörsi Mátyás a hvg.hu-n, amelyet a cinkes Szily görgetett tovább, végül a rezsimszolga Dévényi Pista is felkapta a valasz.hu oldalán. A történet röviden: az ex-SZDSZ-es politikus szerint a magyar miniszterelnök stratégiája bevált. Bár a Barroso utódául megválasztott Juncker támogatása körüli harcot elveszítette, de ennek gyümölcseit majd a belpolitikában fogja learatni. (Fotón: Martin Schultz és Jean-Claude Juncker)

Bullshit!

Orbán koncepciója szenvedett hatalmas vereséget, amely abból indul ki, hogy európai démos nem létezik, demokrácia csak a nemzeti államok szintjén lehetséges. Nekem pedig a tököm tele van a “nemzetek Európájának” szánalmas és elkorhadt projektjével. Tényleg le kell menni dedóba, hogy Viktorka megértse a közös piac – így Magyarország teljesítménye – nem működhet közös szabályok nélkül? Pontosabban mondva: nem is szabályok, hanem előírások és irányelvek nélkül!

Köztudott: Junker föderalista és a tény, hogy az Európai Bizottság egy ilyen kis állam képviselőjekét elnök lehet mindenképpen pro és baromi szimpatikus. A németek ugyanis a demokráciát ma már nemzetek felettinek értik, éppen ezért Junckert – és ezzel együtt egy erősebb Európai Parlamentet felmutatni – Európa mai vezetői nagy többséggel akarták megválasztani. Tényleg le kell menni dedóba, hogy Eörsi is megértse: Orbán nem belpolitikai szempontokat mérlegelt, amikor Junker ellen szavazatott, hanem arról, hogy az elnököt ne az Európai Parlament válassza, mert az további erősödéséhez vezet?

Miért, mi történt?

Először az EU 65 éves történetében a szervezet arra kényszerítette a politikai pártokat, amelyek ellenőrzik az Európai Parlamentet, a kormányfőket, hogy  bólinstanak rá olyan jelöltekre, amelyeket nem ők választottak. A gyakorlatban ez egy nagyon erős pillanat az Eu történetében: az európai jog feljebb való, mint a nemzeti jogok. Ami most történt, az politikailag már visszafordíthatatlan.

Izgalmasak amúgy Orbán újabb szopásának következményei is:

• a magyar miniszterelnök - Európa "erős embere" meggyengül politikailag, sőt, ahogy a svájci lap írta: izolálódik.
• az Európai Parlament hatásköre növekedni fog, amelyben a Fidesz pozíciója szintén gyengülni fog, mert kikerült a Néppárt fősodrából
• a magyarok azt fogják látni: az EP megerősdött, de ők maguk befolyást veszítenek
• az Európai Bizottság tekintélye, hatósága meggyengül és még jobban az Európa Parlament alá lesz rendelve.
• az Európai Bizottság vezetése ezentúl többet fog politizálni, amely eddig inkább pártsemleges szerepet töltött be.
• az új EB-elnök még jobban ki lesz szolgáltatva a EP nagy pártjainak
• hasonló fejlemények várhatóak a 27 EU-biztos megválasztása esetén is

Egyébként is, nem értem – ha európai témáról van szó- miért kell Orbánnal annyit foglalkozni. Legújabb háziköltője is megénekelte, a magyarok már “legális ázsiaiak”, muha. Az Eörsi-féle félreértés csupán annyiban kaparta meg a felszínt, hogy nyilvánvalóan és félreérthetetlenül látszik, az Isteni Kétharmad ellenére Orbán továbbra is legitimaciós problémákkal küszködik, újra és újra erőt akar mutatni, hogy a Heti válaszban aztán a birkanép elolvashassa, minden és mindenki körülötte forog. Tökéletesen mindegy, hogy Junckernak, Barrosonak vagy Hoppálnak fogják hívni az EU első emberét, a műsor akkor is lement volna. Ebből pedig győzelmet kiolvasni, meglehetősen szánalmas teljesítmény.

Juncker úr amúgy remek választás,

hiszen a közös cél, az európai föderáció embere. Éppen ezért egyelőre felesleges bármilyen reformról beszélni, amíg Európát nem alakítják át teljesen föderatív állammá. Juncker jelszava az “ever closer union”, ebben a szellemben dolgozott az elmúlt évtizedben is. Amint megvalósul és működésbe lép a föderatív Európa, meg lehet állni és megvizsgálni, mi az ami hibás vagy nem működik megfelelően, aztán lehet reformálni.

Az EU többnemzetiségű politikát folytat, hatalmas összegekkel támogatja a többnyelvűséget, a kulturális sokszínűséget és a helyi folklórt is. Éppen ezért teljesen felesleges a magyar jobboldal félelme, hogy az EU-t egyszer Európai Egyesült Államoknak fogják hívni. Magyarország egyes számú feladata ma Lengyelország és Sikorski diplomata támogatása lenne. Ráadásul a magyar nemzeti érdek szempontjából – tekintettel Oroszországra és az ukrajnai eseményekre – legfontosabb szempont, hogy a Juncker által támogatott lengyel Radek Sikorski váljon az EU “külügyminiszterévé”.  

Eörsi írása egy egészen béna magyarázkodás, egy dolog, ami biztosnak látszik: az izolacionista és ruszofil magyar miniszterelnök bukása után Magyarországnak újra kell fogalmazni viszonyát gyakorlatilag mindenkivel. Ha Eörsi szerint Orbán "nyert", akkor Magyarország biztosan veszített.