Üdvözöljük a szocializmus arany korszakában! Kiárusítottuk szlovák koronánkat olyan EU-s gazdasági problémák miatt, amelyet nem mi okoztunk, de mindennapi munkánkkal nekünk kell érte fizetnünk - így lázadnak a szlovákok az euro ellen, és nemrég már az egyik kormánypárt elnöke is felvetette az ország esetleges kilépését az eurózónából. Csapás lenne a szlovák gazdaságnak és társadalomnak, de a B-terv létezik.
Továbbra is fennáll a lehetőség, egyben képesek lennénk visszatérni a koronához – reagált a Hospodárské novinyben, a karácsonyi ünnepek alatt, Ivan Šramko, a szlovák nemzeti bank egykori elnöke Richard Sulík, a szlovák parlament és a SaS liberális párt elnökének szavaira, aki szerint Szlovákiának fel kell készülni a korona újbóli bevezetésére is. A B terv tehát létezik északi szomszédunknál, de a nemzeti bank jelenlegi vezetése nem véleményezte érdemben az egykori bankvezér szavait: Nem fogjuk kommentálni azokat a lehetőségeket, amelyek arról szólnak, hogyan állítsuk vissza a koronát – nyilatkozta Petra Pauerová a bank szóvivője.
Šramko szerint a korona megjelenése halálos csapás lenne a szlovák gazdaság számára. Felmérések szerint, kétszáz millió euróba fájna Szlovákiának, ha ma visszatérnének az egykori szlovák pénznemhez. Ezen kívül várható lenne az import áruk, a banki szolgáltatások árának emelkedésére és a régi-új pénznem vásárlóértékének csökkenésére. Markéta Šichtařová, a Next Finance gazdasági társaság igazgatója szerint ugyanakkor az átmenet lehet békés és nyugalmas is: minden a körülményektől függhet, hogyan és mikor intene búcsút Szlovákia az eurózónának.
Vegyük mi is sorra a lehetséges forgatókönyveket!
1-es számú forgatókönyv: Pokol Szlovákiában
A korona újbóli bevezetése katasztrofális következményekkel járna, ha Szlovákia drámai és egyelőre előre nem látott okok miatt hagyná ott az eurózónát. Például: összeomlik az euróövezet. A bizonytalan körülmények hatására a piac a koronát biztosan lertékelné – ez a pénznem jelentős gyengüléséhez vezetne. A koronában félretett megtakarítások nem érnének sokat, a cégek és a magánszemélyek kivinnék Szlovákiából vagyonukat. A központi bank valószínűleg a kamatok emelésével reagálna a helyzetre, hogy az emberek otthon tartsák megtakarításaikat.
Ez a fejlemény pozitív lenne a betétesek számára, de negatív következményekkel járna a hitelesek táborában. Számítani lehetne óriási méretű tőkekivonásra is – tulajdonképpen arról a tőkéről van szó, amelynek segítségével Szlovákia gazdasága az utóbbi években remekül produkált – amely előre nem látható következményeket okozna az árfolyam alakulásában is. Előrejelzések szerint a szlovák korona akár tíz százalékkal is gyengülhet. Ezt a forgatókönyvet igazán pozitívumként csak az exportotientált cégek élnék meg, hiszen termékeik külföldön olcsóbbak lennének. Ugyanakkor az emberek vásárlóereje biztosan csökkenne.
2-es számú forgatókönyv: sokk az ipar számára
Egy másik szcenárió szerint az eurózóna elhagyása nyugodt körülmények között is megtörténhet Szovákiában. E forgatókönyv feltételezi, hogy a saját pénzhez, egy időben, több ország is visszatérne. A piacok nem reagálnának a változásokra pánikszerűen, sőt a korona kismértékben erősödhet is. A tényleges váltást csak a pénztárcájukban érzékelnék az emberek, ahol más bankjegyeket és érméket találnának. A változás a betéteket nem érintené. A kamatoknak nem kellene szükségszerűen emelkedni, amennyiben nem emelik meg az árakat - de erre az elkövetkezendő két évben nem kell számítani.
Ez a forgatókönyv viszont káros következményekkel járna a szlovák ipar számára, mert északi szomszédunk exportja drágább lenne külföldön. Mindkét forgatókönyv esetén az üzletmenetben hatalmas költségek jelennének meg, amelyek a pénznem váltása miatt keletkezne. Ezeket a költésgeket azonban nagy mértékben a bankok ügyfeleivel fizettetnék meg. Az előrejelzések szerint a mindenapi élelmiszer ára nem drágulna meg, hiszen anno az euro bevezetése idején sem indokoltak élelmiszeripari termékeknél megfigyelhető áremelkedést az új pénznem megjelenésével. Akkor ez az összeg 6,6 millió eurot tett ki.
Milyen árfolyamon?
További kérdéseket vethet fel, hogy milyen árfolyamon váltanák vissza/át a koronát. Szakértők egy része úgy gondolja, hogy egy esetleges pénzügyi összeomlás esetén, csak az eurózóna egyes országai térnének vissza korábbi pénznemükhöz. Egyszerűen csak vissza kellene térni a 30,126-os korona vs. euro árfolyamhoz, amelyen egykor megtörtént az átállás. Mások szerint nem kizárt az 1:1-ben való átváltás sem. Technikailag is sokkal egyszerűbb lenne. Jelenleg Szlovákiában Sulíkon kívül minden politikus a koronára való átállást egyszerű spekulációnak tartja. 2011-ben kiderülhet, hogy a meglévő problémák mellett keletkeznek-e újabb válsággócok, például hogyan alakul a spanyol gazdaság helyzete. Rosszabb esetben eddig nem is sejtetett változások következhetnek be az eurozóna életében.
Populizmus, vagy intő jel?
A korona újbóli bevezetéséről szóló polémia Szlovákiában még december közepén robbant ki. A Fico szavazók által csak egyszerűen Soros György szlovákiai képviselőjének tartott Richard Sulík, a Hospodárske noviny gazdasági napilap hasábján megjelenő publicisztikájában megjegyezte, hogy itt az idő, amikor Szlovákiának el kell készíteni a korona újbóli bevezetéséhez szükséges tervet. Ivan Mikloš, szlovák gazdasági miniszter úgy reagált, hogy mindig készen kell állni minden lehetőségre, de mindent meg kell tenniük, hogy az euro erős maradjon. Iveta Radičová, miniszterelnök-aszony szerint a jelenlegi gazdasági események nem szabad, hogy befolyással legyenek rájuk és pánikot sem kellene kelteni. Szerinte a helyzet nem egyszerű, de hosszabb távon az euro inkább előnyt, mint hátárnyt jelent a szlovák gazdaság számára. Tóth Richard, a Privatbank fő elemzője szerint az eurózónából történő kilépéssel Szlovákia elveszítené a közös pénznem által biztosított védőburkot. Nicolaus Heinen, a Deutsche Bank elemzője szerint egy ország nem hagyhatja ott az eurózónát anélkül, hogy az Európai Uniót ne hagyná el. A közös európai pénznem összeomlásának felvetése színtiszta populizmus – szerinte.
Megvédeni értékeinket
Végül időzzünk néhány gondolatot a szlovák belpolitikai életet felpezsdítő Sulík-féle publicisztikából. A kormánypárti politikus szerint az EU nem alkalmazza az euro bevezetéséhez megkövetelt szigorú feltételeket minden országban. Az európai bizottság válságkezelését felelőtlennek minősítette. Most épp Görögországot mentik meg elsősorban a külföldi bankok nyereségeiből. A görögök harminc éve költenek többet, mint amennyit az ország helyzetéből fakadóan megengedhetnének maguknak. Görögországot felelőtlen szocialista kormányok vezették, pont olyanok, amilyen nálunk is nemrég megbukott, miközben a bankok szépen megszedték magukat úgy, hogy fizetésképtelenség esetén extra kamatokat számláztak ki. Írországban hasonló történt azzal a különbséggel, hogy a bankok még kaszinóztak is, hogy hatalmasra felfújták az ingatlan-buborékot. Ráadásul az állam ebben támogatta őket, először az ellenőrző mechanizmusok gyengítésével, majd később állami garanciák megadásával.
Az eurózóna vezetői akkor viselkednének felelősségteljesen, ha a bankokra hagynák a keletkezett pénzügyi hiány kezelését, és nem pedig újabb és újabb pénzt termelnek úgy, hogy az ECB kötvényeket vásárol az EU tagállamaitól. Ez ugyanolyan felelőtlenség, amikor a többi ország átvállalja egyes országok adósságát, mert így ezek az országok is bajba kerülhetnek. Ilyen módon ugyan meg lehet menteni Görögországot, Írországot, talán Portugáliát is, de hogy ezt a módszert alkalmazzák Spanyolország megmentésére is, az egyszerűen hazárdjáték lenne az euróval. Nem beszélve Olaszország "megmentéséről": a taljánok adóssága ugyanis csak pont kétszer akkora, mint a görögöké, íreké, portugáloké és spanyoloké - összesen. Itt az idő, hogy Szlovákia ne dőljön be a az eurózóna vezetőinek üres fecsegéseinek és készítsen egy B-tervet, amely a szlovák korona újbóli bevezetéséről szólna. Hiszen mi túl kicsi ország vagyunk, hogy befolyásolhassuk az EU működését, de legalább próbáljuk megvédeni azokat az értékeket, amelyeket a Szlovákiában élő emberek létrehoznak, alkotnak.
Kremnica (Körmöcbánya), ahol először vertek eurót a Kárpát-medencében
