A kokik és sallerek országában még mindig nem tanulnak Trianonból.
Leverte a Szent Korona másolatát egy szlovák hostesről a buzgó magyarméter - aki egyébként később levelekben kereste fel a hvg.hu szerkesztőségét, miszerint mégsem így történt, hanem úgy (csk) - mivel a budapesti Utazás kiállítás első napján a szlovák kiállító vendég szerinte "a magyarság legszentebb ereklyéjét és nemzeti kincsét méltatlanul viselte". A hírek szerint az fizikai beavatkozást megelőzte némi verbális noszogatás, no, de a fogalmatlanok érvelését nehéz megérteni, arról egyelőre nincs tudomásunk, hogy a cégnek felajánlottak-e némi londoni továbbképzést a metropolis valamelyik gyorsbüféjében, esetleg torkuk felnyitását felkínálták-e, mint alternatíva.
Azon most ne rugózzunk, hogy mit üzent Bajor Gizi férje utódjának - ti. az egynyelvű és egyszokású ország erőtlen és gyenge - azzal sem kell különösebben foglalkoznunk, hogy néhány évvel ezelőtt maga a szlovák parlament kereszténydemokrata elnöke fejezte ki óhaját, hogy a szlovák nemzet tisztelettel és megbecsüléssel viszonyuljon a szent-istváni örökséghez, arról meg végképp nem is kellene tudomást vennünk, hogy Hungária egykori koronázó városában Pozsonyban végre minden évben felvonulást szerveznek szlovák hagyományőrző egyesületek Mária Terézia megkoronázásnak emlékére, sőt a királynő szobra is előbb-utóbb eredeti formában üdvözölheti újra a pozsonyi polgárokat.
De hogyan is lehetne elmagyarázni ezeknek a papírkutyáknak, akik soha a büdös életben nem tudták még elküldeni Szlovákia történelmét egy sms-ben, soha nem tisztelték azokat a szlovák embereket, akik együtt haltak a magyarokkal török szablya és a labanc puska által, és pusztultak el a náci gázkamrában vagy a szovjet gulágon. Hogyan is értenék meg azokat a szlovák és a magyar őseinket, akik közösen harcoltak Mátyás király Fekete seregében, vagy akik a szabadság eljövetelét Buda felszabadulásában látták? Mit mondhatnának azok a katolikus adófizető állampolgároknak, akik együtt, két különböző, de független és szabad országban hisznek Mária Országában? Vagy akármiben. Mit tudhatnak ezek a magukat „Magyar Koronaőrök Egyesülete” néven illető tahó parasztok “a Szent Korona szakrális és történelmi jelentőségéről”, ha a történelmi szimbólumot vagy udvariasságból vagy kötődésből viselő emberek fejéről leverik?
Mert ne higyjük azt, hogy csak a magyarok néznek szembe történelmük kevésbé szeretett és kevésbé ismert epizódjaival, bizony a szlovákok számára is kemény melózni minden nap azon, nem biztos, hogy volt Nagy-Morávia, aztán ezer év pihi, meg a dolgos méhecskék föld alatti terepmunkája és hirtelen leesett ölükbe az isten által jóváhagyott hazai pálya. Bizony, nekik is megvannak a szlovák zsákutcáik, Horthy Miklósaik, Kádár Jánosaik, Orbán Viktoraik, higgyétek el magyarok, ott a szomszéd kocsmában is hasonló zenét játszanak ugyanazok a prímások. Sőt, vannak itt is az asztal végén olyanok, akik szintén a koronára izgulnak, ott a szádban, a bal felső kettesre. Eközben a magyarok nem tanulnak Trianonból, újra megrázzák a pofonfát, mai napig nem képesek elfogadni, hogy Hungária nem csak a magyarok országa, hanem több nép hazájaként ismert.
Döntsük el, vajon mi a provokáció, egy nem magyar etnikumú, de a magyarokkal közös hazában, majd ezer évig együtt élő nép képviselőjének fején látni az egykori Hungária szimbólumát vagy némi szájkarate és értetlen pislogás után leverni a csinos hostess fejéről a földre a közös jelképet? Mennyire kell ahhoz befeszülni, milyen tápot kell enni, hogy egy akármilyen üzleti termékbemutatón megjelent szlovák vendégeink előtt bemutassuk, egyszerűbbek vagyunk mint boldogult Schuster elnök dvojplatničkája, Mečiar miniszterelnök népdalgyűjteménye vagy Gašparovič mester vadásztaktikája? Hogyan lehetséges, vajon honnan az erő és a bátorság, hogy az említett injekciós egyesület tagja, veszi a bátorságot és megjelenik egy számára tökéletesen idegen mezőben és nagy hangon kirekesszen, miközben “európai viselkedési normákra hivatkozik”? WTF?
Sajnos, ugyanez a kéz verte le 1848-ban Észak-Hungáriában a szlovákok, délen a vajdasági szerbek, keleten az erdélyi románok és a kárpátaljai ruszinok fejéről is a Szent Koronát. A szlovák felmenőkkel rendelkező Kossuth apánk megmondta, slovensky národ niet. Ide, ez alá a korona alá ti már nem fértek be, érted. Értett is a szlovák a szóból, ne csodálkozzunk, ha a mai napig sokan a közös szimbólumokban még mindig a „népek börtönét” látják, adjonisten vs. fogadjisten. A 19. századi kokik és sallerek, illetve a területi dezintegráció után a maradék magyar önjelölt légboxolók fejét még mindig szorította a korona, alig várták, hogy hatszázezer magyar zsidónak is leverjék a fejéről az ereklyét. Sikerült, csak szólok. Nem konfekcióméretről lehetett szó, újabban a romák fejéről próbálják leverni a fejdíszt, hiszen a hírek szerint még mindig bőven a büszke magyar homlokra csúszik a királyi ékesség. Kéne már egy próbafülke tükörrel, mert a helyzet az, hogy még ez sem elég, levernék fejükről azoknak is, akik nem hisznek a NER-ben.
Most van az a pillanat, hogy akkor álljunk meg egy polgári szóra. Mi, akik már nem hiszünk egykor Európát lángba bortó vallási és nacionalista bullshitekben, de dolgozunk, élünk, szórakozunk és gyereket nevelünk a szabad piac uralta Európai Unió tagállamaiban, no, meg szabadon utazgatunk krízsom-krázsom, talán már nehezen szólalunk meg ilyen piti, szánalmas nevetést kiváltó hír hallatán, inkább legyintünk lemondóan, minden megy tovább. Ez azonban nem mehet tovább. A koronaleverők hajlamosak megvádolni minket értéknélküliséggel, ami nyilvánvaló hazugság, mivel minden nap megéljük és megteremtjük azt a számunkra fontos és izgalmas napi adagot, amelyet tovább szeretnénk adni utódainknak, unokáinknak. Ahol a történelmi hagyománynak és a különböző nemzeti kultúráknak ugyanúgy helye van, mint ahogy elfogadjuk egymást munkában vagy a söröskorsó mellett.
Ne hagyjuk, hogy az ilyen suttyó, primitív és pofátlan senkiháziak, sztereotípiák mentén, politikai manipulációval nemzetiségi feszültséget szítsanak.
Bocsi szlovákok.
Emlékeztetőül, hogy milyen szép új, orwelli, totalitárius világot teremt a szakrális nacionalizmus: "Az új Btk. elfogadásával a végleges szövegbe bekerült az a jobbikos módosítóból származó passzus is, mely alapján a Szent Korona mint nemzeti jelkép megsértése miatt akár egy évig terjedő szabadságvesztés is kiróható. Bár a Szent Korona tiszteletének ápolása kétségtelenül nemes ügy, de egészen biztos, hogy nem a Btk.-ba való." (A Véleményvezér teljes posztja itt elérhető).
Az utolsó 100 komment: