A magyar kormány újratermeli a sértett, neurotikus, szomszédaival megbékélni képtelen, együttműködésre nem hajlandó új generációk egész sorát.

Három éve ünnepeljük hivatalosan a Nemzeti Összetartozás Napját. A hivatalos elképzelések szerint egy hiánypótló kezdeményezésről van szó, amely leszámolna a nacionalista, múltba forduló kesergéssel, helyette pozitív közösségépítésről beszél: „2010 óta ez a nap a kormány szerint annak az ünnepe, hogy a magyarság a történelem minden tragikus pillanatából kiutat talál” - hallottuk egy kereskedelmi csatornán, „nagy és örömteli változáson ment keresztül egy évtized alatt a külhoni magyarság ügye a hazai közgondolkodásban és belpolitikában” - olvassuk a kormánypárti sajtóban. 

Június 4. kapcsán sokan figyelmeztettek: a történet könnyen belecsúszhat a nacionalista hagyományba. Két éve az origo egy remek cikkben szétszedte azt az oktatási háttéranyagot, amelyet „Trianon” kapcsán ajánlanak a magyarországi történelemtanároknak. Az ajánlott irodalom egyszerre próbál leszámolni az ún. „Trianon-legendákkal”, majd egy másik fejezetben megerősíti azokat. Úgy döntöttem megvizsgálom, hogyan zajlik az emléknap megtartása az egyes konkrét helyeken, településeken és iskolákban, a rendezvények üzenete mennyire van összhangban a törvényalkotó eredeti szándékával, esetleg tapasztalhatunk-e lényegi eltérést. A megvizsgált településeket véletlenszerűen választottam ki.

Kecel

Napjaink Internacionáléjával, a székely-himnusszal kezdünk, majd jön második helyen a magyar állami verzió, a szél vörös zászló helyett Árpád-sávos zászlót lenget a hivatalos magyar nemzeti lobogó mellett a Bács-Kiskun megyei településen. A NeÖN jegyében Bányai Gábor (Fidesz) Bács-Kiskun megye közgyűlésének elnöke szerint „nemcsak a magyarok, ők is fogynak, hiszen tudják, hogy rablott területen vannak, olyan országrészeket uralnak, amely sosem volt az övék, és higgyék el: a rablott vagyon könnyen szokott elmenni”.

Vagy: „Ez az Európa, a világ a mai napig engedi, hogy Szlovákiában és Csehországban a Benes-dekrétumok szerint lehessen megítélni magyarokat és németeket, hogy elvehessék vagyonukat.” A beszédek és nap egyik slágerének – Juhász Gyula: Trianon – elszavalása után, sirató jellegű dallamra megkoszorúzták a Nagymagyarország sziluettet. Iszonyat vicces, ahogy öltönyös figurák néma csendben fejet biccentenek egy kődarab előtt, de vajon ki lehet a sírban?

Zebegény

A Pest megyei település Szőnyi István Általános Iskolájában 2011 óta tartanak Nemzeti Összetartozás napi rendezvényt. Itt megtekinthetik a diákok által tartott megemlékezést, amelyet hosszú harangszó vezetett fel. A felolvasott szövegek a „békediktátumról”, „Aponyi gróf bravúros védőbeszédéről”, „Magyarország feldarabolásáról”, „rákényszerített döntésről”, „népekről, amelyet évszázadokig védett a magyar, szertetépték Szent István birodalmát”, „a magyar nép legsúlyosabb tragédiájáról”, emlékeztek meg, határon túli magyarokról, szomszédos nemzetekről nem volt szó.

Kedvenc mondatom: „A Felvidéket a Magas-Tátrával és Kárpátalját a Vereckei hágóval Szlovákia néven csatolták el, ezen a területen egy millió magyar élt.” A műsort itt megtekinthetik, amelynek végén egy dal hangzik el, egészen döbbenetes szöveggel: „Tartsd magad nemzetem, tipornak rendesen. Ellopnak, eladnak, zsarolnak, pusztítnak végtelen. Kígyók a kebleden, szitok a neveden,tovább nem engedem, tovább nem engedem! Azért mert hont adtál, mindenkit fogadtál,zsoldosok, kufárok, tolvajok kezére jutottál. Hittél a Nyugatnak, s mindenkor becsaptak,elvennék múltadat, ásnák a sírodat.”

Bénye és Káva

A két Pest megyei település általános iskolájának honlapja szerint „napjainkban, amikor egyre szélesebb látókört igényel a körülöttünk lévő világ, érdemes sokoldalúnak lenni.” Tekintsük meg a „trianoni emlékműsorról” készült összefoglalójukat. A zenei aláfestés szerint, „kinevetnek, gúnyolnak, magyarként meghurcolnak, 1920 után, van és mégsincs hazám”.

Egy másik évben ugyanebben az iskolában az emlékműsorban megválaszolják azt is, „miért lett Trianon”: „a kiegyezés utáni magyar fejlődés példátlan üteme késztette a pénz mágnásait hatalmi féltékenységükben a minden jogot semmibe vevő, gyilkos alja népek pusztításait biztosító magatartásformákra. Ez így van ma is, kívülről, belűről egyaránt. A magyar géniusz mégis tovább él, el nem pusztítható,  hiszen Ő a Teremtés Népe”.

Szombathely

Az evangélikus Reményik Sándor Általános Iskola a a városi „Trianon Emlékhónap Szombathelyen” elnevezésű rendezvénysorozat keretén belül emlékezett meg a „trianoni gyásznapról”. A rendezvényen részt vett egy szlovákiai magyar iskola küldöttsége is. Az általam vizsgált megemlékezések közül egyedül itt beszéltek szomszédos népekről, ugyanakkor a stílus a 19. századi nacionalista-sovniszta  értelmezést indoktrinálja a gyerekekbe: „Felvidék, mit jelent ez a szó? 19. század előtti értelmezés – ez már nem igaz, mert a szó kifejezetten egy magyar nacionalista műszó a 19. századból – Észak-Magyarország szlovákok által is (sic!) lakott 16 vármegyéje, ahol a szlovákság aránya meghaladja a 20%-ot”.

Kengyel

A Szolnok megyei községben megtartott ünnepségen elmondott polgármesteri beszéd jó példa arra, hogyan próbálják olyan emberekbe belenevelni a „trianoni traumát”, akiket közvetlen hozzátartozóikon, őseiken keresztül nem érintett az 1918-as területi dezintegráció: „A mi falunk, Kengyel, hivatalosan még nem is létezett, a térképek sem jelölték, amikor az ország új határvonalait megrajzolták. Még nem állt a református és a katolikus templomunk sem, amikor a történelmi Magyarország kétharmada több millió magyar anyanyelvűvel más országok területe és polgára lett”. Egy izgalmas megemlékezés képei teamécsesekkel, majorett-táncosokkal, helyi rock-zenekarral, és gondolom egy Honfgolalás-kori elképzelt, ómagyar viseletbe öltözött, Árpád-sávos zászlót tartó, szúrós tekintetű roaddal.

Felcsút

A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a felcsúti önkormányzat kötelességének érezte, hogy a képviselő-testület külön rendeletben emlékezzen meg a „magyarság XX. századi legnagyobb tragédiájáról”, amely szerintük „kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott közép-európa nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója”. A rendelet jellemző kifejezései: „legnagyobb tragédia” (négyszer), „Békediktátum” (háromszor). Június 4.-t hivatalos emléknappá nyilvánították, minden középületet és közterületet fellobogóznak, amelyet ezen a napon az Önkormányzat épülete előtt félárbócra eresztenek és egy időre fekete zászlót is felvonnak!

Tiszakeszi

A Lórántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola igazgatónője különös ismeret birtokában van, engem is meglepett, mint mondta az iskola 2011-es NeÖN megemlékezésén: „tudjuk, hogy ma is magyarok milliói kénytelenek más nemzetek országában, azok lenézésétől körülvéve, kirekesztettségben élni.

Keszeg

A Nógrád megyei településen szeretnék elérni, hogy a NeÖN bekerüljön a község jeles napjai közé, a helyi általános iskola honlapja „békediktátumról” ír, illetve megemlítik, hogy 2012-ben az első-, és második világháborús elesett keszegi hősökre emlékező Hősök napját összevonták a Nemzeti Összetartozás Napjával és felavatták az iskola előtt álló Trianon Emlékművet és Országzászlót.

Nézsa

A szintén Nógrád megyei 20 százalékban szlovák nemzetiségűek által lakott település rovásírással is megpimpelt honlapja szerint a helyi általános iskolában több éves múltra tekint vissza a „trianoni megemlékezés”, amely során a gyerekek „elmondták a szerződés Magyarországot hátrányosan érintő kitétekeit: az ország területének kétharmadát, lakosságának mintegy felét elvesztette.” A műsor végén - szinte jelképként - az egyik legifjabb kisdiák szavalta: „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek Magyarország föltámadásában...”

Szigethalom

A Pest megyei Szigethalom településen sem lehetett kihagyni az általános iskolásokat a helyi KDNP által szervezett trianoni emlékhétből (!). Van itt minden: hazafias szavalóverseny, trianoni emlékfutás, és a legjobb: „kötetlen beszélgetés magyarország (sic!) leggyászosabb napjáról egy kis étel ital fogyasztása mellett a résztvevőkkel”.

Kondoros

A Békés megyei település iskola felső tagozatában az első tanítási napon emlékeztek meg. A diákok meghallgatták a Kormorán Nincs apám, nincs anyám című kesergőt, majd elhangzott, „hogy Magyarország a ráerőltetett béke következtében elvesztette területének 2/3 részét, s lakosságának több mint a felét”. A megemlékezésen levonták a megfelelő tanulságokat is: „A béke a mai napig rossz hatással van minden magyar életére”.

Csíkszereda (Románia)

A romániai település Petőfi Sándor Általános Iskolájában, „a magyar kormány döntése alapján” harmadik éve tartanak rendezvényt „egy szomorú eseményről”, amelyen részt vettek a magyarországi csongrádi piroskavárosi általános iskolások is. A Nagymagyarország térképen itt felbukkannak a szomszédos országok zászlói is.

Csata (Szlovákia)

Szovákiában is megemlékeztek a "trianoni békediktátumról", Harmati Zsolt, a Magyar Köztársaság Pozsonyi Nagykövetségének első tanácsosa szerint "éljünk bár az elcsatolt területeken vagy az anyaországban, magyarságunk egy és ugyanaz." Van egy rossz hírem a tanácsos úr számára: ez az állítás már az 1930-as években sem volt igaz, maga a Horthy-rezsim sem kezelte őket egyenrangú állampolgárként.

Nagykanizsa

Magyarország számára Trianon halálos döfés volt, csoda, hogy egyáltalán életben maradhatott. Ha nincs Horthy Miklósunk a Nemzeti Hadsereggel, akkor ma nincs Magyarország és itt vagy horvátul vagy nem tudom milyen nyelven kellene beszélni, lehet, hogy héberül – villantotta meg széleskörű történelmi tudását a NeÖN kapcsán Murányi Levente, a Jobbik alelnöke.

Pellérd

Trianon a magyar holokauszt volt a mottója a Baranya megyei településen megtartott NeÖn rendezvénynek, amelyen egy kopjafát is felavattak. Gyimesi Gábor (Jobbik) pécsi önkormányzati képviselő szerencsére tudta miért következett be Trianon, nem hagyta hallgatóságát kétségek között vergődni: „Európa nem szeret minket, ez nyilvánvaló tény. Amennyire lehet megpróbálnak minket kihasználni, ha kell szétszabdalják az országot, ha kell, gazdaságilag kifosztanak minket, mert tudják, hogy a magyar az egy ősi nép, óriási kultúrával, hagyománnyal.”

Budaörs

A településen a Jobbik szervezett rendezvényt, koszorúztak, beszédeket tartottak, amelynek során elhangzott Reményik „Nem nyugszunk bele” című verse is.

Érpatak

A kitörés napjáról is megemlékező, szélsőjobboldali polgármester által irányított Szabolcs-Szatmár Bereg emgyei községben Raffay rezsimtörténésszel, Jobbik-zászlóval és a helyi kisiskolásokkal emlékeztek meg a falu Trianon-keresztje előtt „A Hazánk (sic!) ellen elkövetett gyalázatos merényletről”, képek itt. A település weblapja szerint „a nemzeti hagyományőrzésen alapuló iskolai nevelés és oktatás eredménye, hogy a rendezvény egyik fénypontjaként Nagy Rajmond első osztályos tanuló szavalta el a Magyar Hiszekegy című verset.”

Szarvas

A nemrég kitüntetett Kárpátia zenekar most már nyíltan irredenta és antiszemita énekesének ez jutott eszébe a Békés-megyei településen a Nemzeti összetartozás a náci karlendítéssel csápoló közönség előtt: „Nem azért dolgoztunk a rendszerváltáskor, hogy kicseréljük a Lenin-képet, mondjuk egy holokauszt-képre, nem ez volt a cél, nekünk Nagymagyarország volt a cél és az, hogy lehessen őszintén beszélni, szabadon véleményt nyilvánítani (...) az előző rendszerben nem lehetett tagadni a kommunizmus vívmányait, most meg nem lehet tagadni a holokausztot. Csöbörből-vödörbe. Az elcsatolt területekre meg visszatérünk.”

Az emlékező műsorok értelmezési tere a szélsőjobboldali-fantaszta és a hagyományos soviniszta keresztény úri középosztály avitt narratívája között mozog. A megvizsgált lokális megemlékezéseken a jól megszokott „Trianon-legendák” felemlegetésével és az unalomig ismert és ismételt, a Horthy-korszakból származó, irredenta szókészlettel találkozhatunk.

A törvény szándéka és a megvalósítás közötti különbségek:

A „magyarság legnagyobb tragédiájának” valódi okairól – világháború elvesztése, nemzetiségi elnyomás - egyetlen egy általam megvizsgált megemlékezésen sincs szó, a megemlékezések alapján úgy tűnhet, mintha az országban csak magyarok éltek, és a „békediktátum” valamiféle fatális véletlen miatt következett volna be.  

Nem mutatják be a szónokok közelebbről a határon túli magyarokat és e csoportok a magyarországi társadalomtól eltérő szétfejlődését sem, esetleg marginális módon említik őket, de akkor egységes, homogén tömbként, a nemzet legendás egyharmadáról beszélnek.

Nem esik szó a magyarországi ünnepségeken azokról a nemzetekről sem, amelyek többségben éltek az „elszakított” területeken, vagy ha igen, akkor valamiféle homályos „Közép-Európa” fogalom keretén belül és/vagy negatív kontextusban említik őket.

A kisdiákok a legócskább uszításokat, frázisokat hallhatják a „Nemzeti Összetartozás Napi” ünnepségek keretén belül, például: „áruló” Nyugat és „tolvaj” szomszéd népek, Trianon oka pedig az volt, hogy az ország „zsoldosok, kufárok, tolvajok” kezére jutott.

Kijelenthetjük: a törvény eredeti szándékát eddig nem sikerült átültetni a gyakorlatba. A magyarországi magyarok és a határon túli magyarok közötti azonosság-tudat erősítése helyett a „nemzeti összetartozás napja” diktatórikus módon, országszerte minden településen csak egy jóízű trianonozásra ad lehetőséget. A megemlékező műsorok nem valami titkos, soha ki nem beszélt trauma kibeszéléséról szóltak, hanem a trauma intézményesített létrehozásáról, egy nemzeti neurózis példájáról, amellyel egészen kis gyerek lelkét fertőzik meg. Megtanítják nekik, hogy ő is áldozat és ha neki ez nem fáj, akkor nem is magyar,vagy ha magyar is, akkor nem jó magyar, nemzettársaival nem törődő magyar, hiszen az a normális, hogy fájjon! Vö.: „Magyar az, akinek fáj Trianon!”

Mindez történik 2013-ban, az Európai Unióban, a magyar kormány újratermeli a sértett, neurotikus, szomszédaival megbékélni képtelen, együttműködésre nem hajlandó új generációk egész sorát. A Fidesz kormány április 4.-jét (az ún. „Nemzeti összetartozás napját”) az új, demokratikus és európai szellemiségű kormánynak el kell törölni!

UPDATE!!!!

Iyenkor örül a posztoló: írásunk máris megmozgatta egy állandó olvasónk-kommentelőnk fantáziáját, Eino81 küldte nektek: "A (túlontúl) hazafias magyarok nagy-magyarországos autósmatricája kb. ehhez hasonló, mégsem rohangál egy olasz sem ilyennel. A történelem változik, mindenkinek meglehetne a maga trianonja. Csak mi pörgünk rajta úgy." - írja.