70 évvel ezelőtt nagyon megkergette a Vörös Hadsereg az ellenséget.

"A döntő győzelem évében", ahogy a Szovjetunióban nevezték a 44-es évet, történt a "tíz pusztító csapás". A kifejezést először J. V. Sztalin használta, a “sztalini” jelzővel még életében kiegészítették az állandósult szókapcsolatot, Hruscsov alatt kikerült pedig az egyik legnagyobb hadvezér neve a kifejezésből.

• Az első csapást a németek kapták Leningrádnál, amely végül megtörte a három orosz forradalom városa köré vont blokádot. a harci cselekmények 894 napig húzódtak, 800 ezer - 1 millió között becsülik a civil áldozatok számát. Leningrád ostromát  modern történelem legnehezebben megvívott csatájának, ostromának tartják.

• A második csapás Ukrajna jobb oldali partjának felszabadulását hozta a német megszállás alól. A harcok során Korsun-Sevcsenkovo térségében a Wermacht sok kis sztalingardi verést kapott, így a német remények, hogy Ukrajnában fogják megállítani a szovjetek előrenyomulását, nem jöttek össze.

• A harmadik csapást a szovjetek megint a németekre és szövetségeseikre, a románokra mérték. Április 9-én felszabadult Odessza, május 9-én Szevasztopol is. A tengelyhatalmak katonáinak evakuálását a román királyi tengerészet hajtotta végre, ellentengernagyuk, Horia Marcellariu, május 21-én, a náci Németország 43 szövetségese közül egyetlen nem német nemzet tagjaként megkapta a Harmadik Birodalom Lovagkeresztjét is.

• A negyedik csapást a szovjet a finnekre mérte, amely a karél területek felszabadítását jelentette. A karéliai sánc nem vált "új Mannerheim vonallá", ahogy a finn propaganda nevezte az erődítményt, amelyet áthatolhatatlannak gondoltak. A Vörös Hadsereget azonban nem állította meg, április 20-án felszabadították Vyborgot, rá egy hétre szabad volt már a karéliai főváros Petrozavodsk is.

• Az ötödik csapást a német hadsereg "Központ" nevű csoportja szenvedte el, a csapás erősségét jellemzi, hogy a megszállók katonái közötti pusztulás nagyobb mértékű volt, mint Sztalingrad esetében. Csak a német saját bevallás szerint, legkevesebb, mint 350 000 katona halt meg, és több tízezer német katonát sétáltattak meg az oroszok a központi vezetés és a városi lakosság előtt, mint a fényes győzelem bizonyítéka. A csapás Fehéroroszország felszabadulásán kívül a litván területek legtöbb részén is szabadságot hozott.

• A hatodik csapást nyugat-Ukrajnában mérte az 1. ukrán fronton a Vörös Hadsereg a megszállló tengelyhatalmakra. Július 27-én felszabadították Lvov városát.

• A hetedik csapást a német szövetségesek közül Románia szenvedte el, ahol a helyi lakosság megdöntötte Ion Antonescu marshall hatalmát. A kisinyovi stratégialiag döntő fontosságú támadó hadművelet a Vörös Hadsereg emberveszteségek arányát tekintve legsikeresebb hadműveleteként vonult be a Nagy Honvédő Háború történetébe.

• A nyolcadik csapás ősszel, a balti államok területén következett be, ahol elvágta a németeket Kelet-Poroszországtól. Szeptember 22-én a szovjetek felszabadították Észtország fővárosát Tallint, október 10-én a lett fővárost, Rigát. A nyolcadik csapás keretén belül a Harmadik Birodalom másik szövetségese  - Románia után - Finnország is kapitulál: bár Skandinávia történetének legnagyobb csatáját vívják meg a finnek Tali-Ihantala körzetében a szovjettel, az ellenállás csak a szovjet előrenyomulás lassítását érte el, szeptember 4-én aláírták a fegyverszüneti megállapodást a Szovjetunióval.

• A kilencedik csapást a Vörös Hadsereg a Duna-Tisza térségében mérte. Október 20-án, együtt a Tito féle Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Hadsereggel, felszabadult Belgrád és végre átlépték a Kárpátokat is. A nehéz és véres harcokban részt vett az első csehszlovák hadtest is.

• A tizedik csapást a szovjet fegyveres alakulatok az Északi-sarkkörön mérték, ahol október 15-én elfoglalták Petsamot. A menekülő németeket egészen a norvég területekig kergették.

A 10 csapás során a szovjet hadsereg nemcsak kizavarta a megszálló katonákat a Szovjetunió területéről, de kiiktatták a harcokból a náci Németország legtöbb európai szövetségesét is, illetve a harci cselekményeket az ellenséges területekre szorították. A német Wermacht statisztikái 2 064 762 elesett, eltűnt és megsebesült katonáról szólnak, amely 86 százalékát képezte az össznémet veszteségeknek ebben a sorsfordító évben. Komoly veszteségeket szenvedtek a náci Németország szövetségesei is. Románia a mezcsere pillanatáig 228 560 halottal, sebesülttel és eltűnttel, Finnország 21 029 halottal, sebesülttel és eltűnttel, Magyarország egy év alatt 113 732 halottal, sebesülttel és eltűnttel számolhatott.

Kicsöngettek számukra, emlékezni érdemes és megbecsülni a békét 2014-ben is!