A nyugatbarát liberálisok és a putyini nacionalisták közötti harc még messze nem ért véget. (Fotó: Havel mellszobra a washingtoni Kapitoliumban. The Washington Post, Susan Walsh/AP).

A Varsói-szerződés hat, az egykori Szovjetunió által uralt  tagállama (és azok utódállamai) 1989-től megváltoztatták saját gazdaságukat, beléptek az Európai Unióba és a NATO-ba, bevezették a demokrácia inzétményrendszerét, kezdi kommentárjában az amerikai lap. Ezen országok sikerei, összefüggésben a káoszba és polgárháborúba torkolló 2011-es arab felkelés társadalmaival, különösen lenyűgözőek.

Az olyan vezetők ideáljai, mint az egykori cseh disszidens, később cseh köztársasági elnök Václav Havel, akinek szobrát a héten leplezték le az amerikai Kapitoliumban, a legtöbb kelet-közép európai országban támadásnak vannak kitéve, figyelmeztet a kommentár.

A jelenlegi cseh kormány is eltávolodott Havel egykori emberjogi agendájától, és felborítja azt a programot, amely más diktatúrák demokratikus átalakításának támogatására jött létre. Miloš Zeman köztársasági elnök gyakorlatilag Vladimír Putin de facto szóvivője lett, amikor vulgáris szavakkal elítélte az orosz politikai foglyokat és tagadta az Ukrajna orosz megszállását, írja a The Washington Post.

Az amerikai lap szerint még nagyobb aggodalomra ad okot Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki megsemmisíti a demokratikus fékeket és ellensúlyokat Budapesten és Vlagyimír Putyint mintának tekinti.

Éppen ezért volt bíztató, hogy ezen a héten, az egykori csehszlovák kommunista rezsim elleni kirobbant bársonyos forradalom évfordulójának napján, amelynek vezetésében Václav Havel is szerepet vállalt, nyugat-barát és demokrácia-párti tüntetés jelent meg az utcán.

Prágában és Budapesten hétfőn nagy demonstárciókat tartottak Zeman és Orbán ellen. Az első tüntetésen tojások repültek, amelyek megjelenése emlékeztetett mindenkit a 89-es forradalomra, miközben a demonstrálók olyan jelszavakat skandáltak, hogy "Nem akarunk orosz kolónia lenni". Eközben Budapesten, ahol már a negyedik nagy kormányellenes megmozdulás zajlott, a tömeg olyan korrumpált hivatalnokok lemondását követelték, akiket az Egyesült Államok kitiltott területéről, írja a napilap.

Még bíztatóbban alakultak az események a The Washington Post kommentátora szerint Romániában, ahol a múlt vasárnapi elnökválasztáson a baloldali-populista Victor Ponta miniszterelnököt legyőzte egy kis városka polgármestere, aki azt ígérte, hogy felszámolja a korrupciót és javítja az ország kapcsolatait a Nyugattal.

Klaus Iohannis, a kisszámú romániai német kisebbség tagja, nagy választási részvételre ösztönözte a polgárokat  - 64% - olyan ígéretekkel, mint egyes magasrangú tisztviselők korrupciós ügyeinek ügyészség általi kivizsgálása, valamint Románia illetve az USA és a NATO stratégiai partnerségének megerősítése. Ponta, akinek korábban voltak nyugat-barát kijelentései is, megkérdőjelezi a demokratikus normákat és aggodalomra ad okot, hogy hasonló irányba viszi el Romániát, mint Orbán Magyarországot.

A kommentátor felhívja a figyelmet arra is, hogy Orbánt és Zemant országaikban továbbra is jelentős mértékben támogatják, de mindenképp bíztató, hogy sokan az ellenük fordulók közül diákok és általában annak a fiatal generáció tagjai, akik nem élték át az 1989-es demokratikus rendszerváltást vagy az azt megelőző kommunista időszakot. Ezek a fiatalok a nyugati, liberális értékeket vallják és nem a putyini nacionalizmust vagy a melegek és más kisebbségek elleni visszataszító gyűlöletkeltést.

Zeman politikai ellenfele, Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök, aki Washingtonban járt Václav Havel szobrának leleplezése alkalmából, útja során méltatta a haveli külpolitikai elveket.

Az egykori kommunista Európában a nyugat-barát liberálisok és a populista, nacionalista vagy tekintélyelvű ellenfeleik közötti harcnak még messze nincs vége. De ez a demokratikus rendszerváltásokra emlékező hét, Havel követői számára, mindenképp jól zárult, értékel az amerikai újság kommentátora.