Egy picit a demokratikus Oroszország reménye is meghalt szombat hajnalban.
Döbbenetes leszámolás Moszkva közepén. Péntekről szombatra virradó éjszaka, Moszkva központjában, nem messze a Kreml épületétől négy golyóval kegyetlenül meggyilkolták Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikust. A rendelkezésünkre álló eddigi információk alapján úgy tűnik, hogy a politikust kivégzése előtt megfigyelték. Minden jel arra mutat, hogy egy újabb megrendelésre végrehajtott gyilkosságról van szó, amellyel a jelenlegi moszkvai hatalom számára kényelmetlen politikusokat és újságírókat likvidálják.
Borisz Nyemcov 1959-ben született Szocsiban, fiatal éveit Gorkijban (ma: Nyizsnyij Novgorod) töltötte, a helyi egyetemen fizika karán diplomázott. A kilencvenes években az ún. fiatal reformerek közé tartozott. 1991-től 1997-ig Nyizsnyij Novgorod régió kormányzója volt, ahol egy sor reformintézkedést vezetett be, többek között a földprivatizációval is próbálkozott. 1998 augusztusáig az orosz kormány első miniszterelnök-helyetteseként dolgozott, ezen kívül egy üzemanyag és energetikai komplexumot irányított.
„Az idősödő Borisz Jelcin egyik lehetséges utóda”
Így tekintettek már rá ebben az időben. Ennek ellenére, mint az állami Duma képviselője, 2000-ben, Vlagyimír Putyin elnöki jelölését támogatta. Ezt követően Oroszország új elnökével hamar szakított, meglehetősen markáns különvéleményt fogalmazott meg a csecsenföldi háború idején. Az utóbbi években már mint az orosz demokratikus ellenzék vezető alakjaként volt ismert a Nyugaton.
A gyilkosság indítéka egyelőre nem ismert, és előfordulhat, hogy Nyemcov kivégzésének megrendelőinek pontos kilétére soha nem derül fény. Ugyanakkor szinte biztosan feltételezhetjük, hogy halála összefüggésben állhat politikai tevékenységével - akár szövetségi szinten, akár a Jaroszlav Régióban folytatott ellenzéki politikájával. Borisz Nyemcov élesen kritizálta a jelenlegi rendszert a demokratikus játékszabályok folyamatos áthágása, az emberi jogok sorozatos megsértése és a burjánzó korrupció miatt.
Azon politikusok közé tartozott, aki a Szocsiban megtartott téli olimpia körüli elképesztő méretű korrupcióra figyelmeztetett, de helyi szinten, a Jaroslavl Régióban is fellépett a korrupció ellen, jó néhány személyi cserét végrehajtva a közigazgatásban. Éppen ezért Nyemcov személye nemcsak a jelenlegi rendszer elleni éles politikai szembenállása miatt volt sokak számára kényelmetlen, de a putyini rezsim több korrupt politikusa is rossz szemmel nézhetett rá.
Jellemző a mai oroszországi viszonyokra, hogy a Nyemcov halálával kapcsolatban a vizsgálatot megkezdő szervek mindenről beszélnek csak erről a motivációról nem, mint a gyilkosság lehetséges indítéka. Az úgynevezett Vizsgálóbizottság szerint a gyilkosság
-
- a Kreml ellen irányuló politikai provokáció, amely az orosz belpolitikai élet destabilizálást próbálja elérni
-
- a nyomozók látkörébe ott vannak az iszlám szélsőségesek is, mivel a meggyilkolt politikus bátran kiállt a Charlie Hebdo lemészárolt karikaturistái mellett
-
- beindult a bulvár is, harmadik és negyedik okként egy ukrán modellt jelöltek meg, de az anyagi indíték sem kizárható (ezt a verziót harsogja a Putyin rezsim magyar hangja, a Jobbik-közeli Alfahír is)
-
- Ötödik lehetőségként felmerült az ukrán szál is, amely az ukrajnai "belpolitikai eseményekkel" hozza összefüggésbe a gyilkosságot.
A lehetséges motívumok között egy szóval nincs szó Nyemcov korrupció elleni küzdelméről, egy szót nem olvashattunk eddig az oroszországi gyűlölködés növekedéséről, a náci radikalizmus terjedéséről, amelynek egyik megnyilvánulása a nemrég megszervezett "Antimajdan" elnevezésű "Békemenet", amire még a Moszkvához nem túl közeli Csecsenföldről is buszoztattak résztvevőket, és arról sem olvashattunk az eddigi hivatalos jelentésekben, hogy Nyemcov megölése esetleg egy olyan ember "megbüntetése" is lehet, aki nem ért egyet a hivatalos Kreml politikájával vagy a helyi bárók kiskirályságával.
Bár Oroszországban egyelőre nem mindennaposak a más véleményt valló emberek elleni erőszak vagy neadjisten gyilkosság, Borisz Nyemcov meggyilkolása mégis meglehetősen szokatlan. Nyemcov az előző kormány egyik tagja volt és ennek köszönhetően a föderális Oroszország politikai elitjéhez tartozott. Egyike volt azon kiemelt személyeknek, akik tudták, kihez kell telefonálni, ha fel kellett lépni a hivatali önkény ellen. Bár többször letartóztatták, mivel részt vett ellenzéki politikai tüntetéseken, mégis tudott az egyik régió képviselőjeként dolgozni, ahol több, kisebb ellenzéki csoportosulást is támogatott. Legutoljára a hazaárulással megvádolt Szvetlana Davidov ügyével foglalkozott, a több gyermekes családanya 2014 áprilisában figyelmeztette az ukrán hatóságokat az orosz katonaság mozgósítására.
Borisz Nyemcov halálával Oroszország megint egy kicsit szegényebb és szomorúbb hellyé vált. Bár egy nagyszerű országról van szó, amely hatalmas gazdasággal és remek kultúrával rendelkezik, de a brutális mértékben korrumpálódott kormány és a valóságot nem érzékelő vezetője miatt az ország egyáltalán nem jó hely. Főleg annak, aki nem tartozik az ország politikai elitjéhez.
Borisz Nyemcov halála nemcsak azt jelenti, hogy Oroszországban eggyel kevesebb tisztességes ember él. Borisz Nyemcovval együtt elmúlik lassan egy olyan kor emléke, amikor a demokrácia még nem egy csúnya káromkodás volt Oroszországban, és a Nyugat nem vált bűnbakká, ellenséggé és az Orosz Föderáció belső és megoldatlan problémáinak kizárólagos felelősévé.