Sokan megsiratták a lángoló várat Szlovákiában és Magyarországon is, amelynek a nevét még ti is szlovákul mondjátok. A különböző médiumok és technikai eszközök széleskörű használata miatt, a szélesebb nyilvánosság talán először szembesülhetett a térségben egy UNESCO-védett kulturális örökség látványos katasztrófájával. Az emberek reakciói természetesen meglehetősen vegyesek voltak, de a bűnbakkeresés, mondhatni, a szokásos, unalmas nacionalista logika mentén haladt: megszületett a dohányzó roma gyerekek legendája. Posztunkban azt követjük nyomon, hogy a lángok eloltásától számítva 24 órán belül, gyakorlatilag Szlovákiában és Magyarországon egyszerre, megszületett a legújabbkori "vérvád": hogyan gyújtották fel a cigányok Krasznahorka várát. + képriport!
Szlovákia: egy biztos, roma volt!
Legalább olyan rossz nézni a lángok pusztítása után született képeket - képriport: posztunk után - mint végigkövetni, hogyan jelent meg a történet a szlovák és a magyar sajtóban. Gyakorlatilag egy dolog biztos volt az elejétől kezdve: a szlovák és a magyar semmit nem gyújtott fel, mert mindenért, mindig a roma a hibás. A legelső hírek Szlovákiából már gyakorlatilag tényként közölték, hogy Krasznahorka várát, a helyi romák gyújtották fel, amikor füvet égettek a roma-telep mellett.
Így. Megmutatjuk:
Fűégetés, business as usual
A keleti részeket jól ismerők tudják: nemcsak Magyarországon, de Szlovákiában is füvet égetni valóságos nemzeti sport a helyi parasztok között. Romák tették? Nem tudjuk. És azt valaki meg tudja mondani, hogy az emberek miért nem hívták a tűzoltókat ki korábban, amikor az égő füvet már távolról lehetett látni? Válasz: azért, mert azon a tájon füvet minden második paraszt éget és ez ott teljesen normális jelenség. A helyi fórumokon senki nem érti, hogyan lehetséges az, hogy szombaton, amikor az emberek otthon pihennek, senki nem nézett ki kétszintes házaik ablakán és nem rohant azonnal oltani, hiszen láthatták, hogy ég a fű. Közvetlenül az orruk előtt.
A fórum hozzászólásokból kiderült, hogy a krasznahorkai vár dombján teljesen rendszeres volt a fűégetés, az emberek egyszerűen nem vettek már róla tudomást, nem gondolták volna, hogy tragédiába torkollhat az eset. A művelet természetesen be van tiltva, de mindeki vidáman csinálja, felnőttektől a gyerekekig. Ráadásul, a szlovák hírtévében egy helyi lakos elmondta, hogy a vár délnyugati irányban kapott először lángra, azaz, ahol a falu szlovák lakosai élnek, mivel a romatelep a vártól északra található.
Az igazi felelősök megússzák?
De a video megtekintése után sem kaptunk racionalis magyarázatot arra, hogyan terjedhetett át a tűz az égő fűről, ilyen hatalmas hatalmas lángokkal és kiterjedésben, a vártetőre. Először lángra kapott a fű, és pár perc múlva már lángolt a vár zsindelyteteje. A lángok nagyjából tíz perc alatt terjedtek szét a vároldalon, amelyet az erős szél is segített. De mi volt közte? A választ ne a hivatalos médiában keressék, hanem a Krasznahorka várának hivatalos honlapján. Barczi Gyula, művészettörténész, a vár történetének feldolgozója és az Andrássy hagyaték kutatója írt a tragikus esemény valószínű okairól és a háttérben meghúzódó emberi mulasztásokról. Barczi szerint a tűzgyújtó nem közvetlenül felelős azért, mert kiégett a vár.
"A médiában és az internetes fórumokon olyan információk jelentek meg, miszerint a várban keletkezett tüzet krasznahorkai cigányok okozták. Ezt a meg nem erősített információt habozás nélkül átvette Lázár Éva, a betléri Múzeum igazgatója is, aki ráadásul azonnal elkezdte kritizálni a fűégetésért kiszabott alacsony büntetési mértéket. Füvet égetni hivatalosan tilos, és a természet számára is inkább káros, de a legnagyobb kár, hogy az "ismeretlen tettes" személyét nem ismerjük, de származását, bőrszínét már igen. Ma mindkét országban szinte kész tényként roma elkövetőkről beszélnek, de ez inkább az eset valódi kivizsgálást és a felelősség eltussolását jelenti" - írja Barczi.
Történt: