Október elsejétől kezdődjön meg a lakóházak és az érintett területek kiürítése, amelyet október 10-ig be kell fejezni - rendelte el a csehszlovák szudétanémet területek lakosai számára a müncheni egyezmény. Amíg a helyi lakosság többsége üdvözölte a német diktátumot, addig azok, akik nem akartak a III. Birodalom állampolgáraivá válni Csonka-Csehszlovákiába menekültek.

Az első Csehszlovák Köztársasághoz tartozó ún. Szudéta-vidéket nemzetközi megállapodás keretén belül, Németországhoz csatolták és további területek kerültek Lengyelországhoz és Magyarországhoz. A Wehrmacht csapatai 1938 október elején lépték át a csehszlovák-német határt, majd azonnal átvették az ellenőrzést a megszállt területeken.

Az első csehszlovák köztársaság területének 30 százalékát és lakosságának 34 százalékát  veszítette el a döntés következtében. Németország 28 680, Magyarország 11 830, Lengyelország 1086 négyzetkilométernyi csehszlovák területet foglalt el. Csak az 1938-as évben 114 500 cseh, 7000 zsidó nemzetiségű és mintegy 11 500 német antifasiszta hagyta el a megszállt területeket, míg német, magyar és lengyel fennhatóság alá mintegy 1 161 600 cseh és szlovák nemzetiségű, egykori csehszlovák állampolgár került.

A nácik által elfoglalt határ menti vidék elhagyására nem maradt a menekültek számára sok idő, csak a legszükségesebb személyes holmijaikat vihették magukkal. Sokaknak nem volt rokoni kapcsolatuk Csonka-Csehszlovákiában, teljesen egyedül próbáltak új életet kezdeni.

Csehszlovákia a döntés következtében elvesztette ipari üzemeinek 33 százalékát. Hitler harc nélkül szerezte meg a határ-menti területek erődítményeit, bunkereit. Az építmény elvesztése, amelyet sokan a francia Maginot-erődítményhez hasonlítottak, gyakorlatilag a maradék csehszlovák területek megvédésének lehetőségét is kétségbe vonta.

A csehszlovák hadsereg felkészült a harcokra a határvidéken, de Edvard Beneš köztársasági elnök a müncheni egyezményre hivatkozva nem adott ki tűzparancsot: "ha nem fogadtuk volna el a diktátumot, hősi harcot vívtunk volna, de elvesztettük volna a függetlenségünk és nemzetünk legyilkolják", védte meg az elnök később a vitát kiváltó döntést. Később cseh történészek sokat spekuláltak, vajon mennyire alakult volna másképp a történelem, ha Beneš nem fogadja el Csehszlovákia nyugati szövetségeseinek árulását, a müncheni diktátumot.

Milyen müncheni "árulás"? Ez csak igazságszolgáltatás Saint Germainért!

München és Bécs után (Nagyobb formátumért, klikk a képre!)

Ez már az ausztriai szudétanémetek szövetségének (Sudetendeutsche Landsmannschaft in Österreich, SLÖ) hivatalos álláspontja, a szervezet az 1938-as cseh nemzetiségű emebrek kitelepítését "politikai legendának" tartja. Az SLÖ szerint a "történelmi igazság" az, hogy a Habsburg Monarchia összeomlása és a Saint German békediktátum aláírása után 3,5 millió szudéta-németet zártak be az újonnan alakult Csehszlovákia határain belül. Ezután 20 év elcsehesítő politika következett, többek között cseh tisztviselők és tanárok a térségbe történő betelepítésével.

A szudétnémetek autonómia törekvéseit Edvard Beneš vehemensen elutasította, ráadásul a brit nagykövet szudétavidéki körútja után tett jelentése teljesen megsemmisítette a csehszlovák nemzetiségi kérdésekben kifejtett hivatalos prágai álláspontot. Az SLÖ ezért úgy tartja, hogy a Nagy Britannia, Franciaország és Olaszország müncheni egyezménye csupán a Saint-Germain melletti békediktátum kijavítása volt. A szervezet szerint a cseh hivatalnokokat 1918-tól szisztematikusan telepítették a vidékre, ezért amikor 1938-ban elveszették admisztratív feladataikat egyszerűen visszatértek szülőföldjükre - és nem kitelepítették őket, ahogy azt a cseh nacionalista narratíva tartja.

Az ausztriai szudétanémet egyesület (SLÖ) élesen kritizálta a tervezett pilzeni emlékművet, amely annak 250 ezer cseh embernek állít emléket, akik a müncheni döntés következtében Csonka-Csehszlovákia területére menekültek. A szervezet szerint ezeket az embereket nem teleptették ki, nem kényszerből hagyták el szülőföldjüket, mivel olyan cseh tisztviselőkről volt szó, akik csupán állásaikat veszítették el a határváltozás miatt.

Köpök rá!

Nem kérdés, a mai csehek többségének is megvan a véleménye a müncheni egyezményről. Néhány évvel ezelőtt (2009) a cannesi Lions nemzetközi reklámfesztiválon, film és televíziós kategóriában nyert bronzérmet a „Müncheni Egyezmény” című alkotás, amely kétségkívül a legnépszerűbb reklám a témában, Csehországban:

Az 1938-as eredeti Müncheni Szerződés másolatát 70 évvel évvel később láthatta a nagyközönség Prágában. Az esemény rendkívülinek számított, hiszen korábban soha nem mutatták be az eredeti szerződés másolatát sem. A dokumentumot 2008-ban a mai Szenátus épületegyüttesében állították ki, ahol az egykori első csehszlovák republika kormánya ülésezett.

Az első bécsi döntés

A megcsonkított Szlovák Köztársaság (Nagyobb formátumért, klikk a képre!)

a müncheni egyezmény közvetlen következménye volt, amely során Szlovákia elvesztette területének egynegyedét és második legnagyobb városát, Kassát. Érdekesség, hogy a korabeli magyarok Beneš személyében találják meg a fő bűnbakot, aki miatt a közép-európai dezintegráció megtörténhetett, a beneši Csehszlovákia megcsonkítása, Benes lemondása és emigrálása igazi jóvátétel a korabeli magyar politikai elit számára.

A bécsi döntésről és következményeiről bővebben november 5-i posztunkban olvashattok.