Miért nagyon brutális és félelmetes, hogy az oroszok megszegik a Budapesti Memorandumot? Luboš Palata kommentárjában elmagyarázza.
Ukrajna területi egységét az 1994-ben a világ nagyhatalmai által aláírt Budapesti Memorandum garantálja. Az aláírók között van Oroszország is. Éppen ezért Oroszország továbbra is vonakodik, hogy közvetlen agresszióval avatkozzon be a Krím-félszigeten.
Hasonlóan Oroszországhoz és Kazahsztánhoz az újonnan keletkezett Ukrajna is atomnagyhatalommá vált a kilencvenes években. A Szovjetunió széthullása után Ukrajna területén is hatalmas mennyiségű nukleáris fegyver halmozódott fel. Az ukrán rakétaipar a mai napig gyárt olyan hordozókat, amellyel interkontinentális ballisztikus rakétatölteteket célba lehet juttatni.
1994-ben írták alá a Budapesti Memorandumot, amely alapján az ENSZ Biztonsági Tanácsának három tagja, az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Oroszország teljes körű és alapvető garanciát vállalt Ukrajna területi egységére és nemzetbiztonságára. Cserébe Ukrajna (hasonlóan Kazahsztánhoz) vállalta, hogy megsemmisíti felhalmozott nukleáris-fegyverkészletét. Janukovics-féle ukrán kormány szintén a Budapesti Memorandumra hivatkozva javasolta szombat este, hogy hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát.
Követeljük az Orosz Föderáció kormányától és hatóságától, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából. Orosz partnereink hagyjanak fel a polgárháborús és katonai konfliktus kiprovokálásával Ukrajnában!, üzente Jacenyuk az oroszoknak.
Az orosz agresszió fékje
A Budapesti Memorandum az egyik döntő oka, hogy Oroszország nem jelentette be hivatalosan krími (ukrajnai) katonai hadműveleteinek tényét, illetve a sokak szerint az orosz különleges alakulatok felfegyverzett tagjai éppen ezért nem viselnek azonosítókat egyenruhájukon. Oroszország a Budapesti Memorandum miatt egyensúlyozik és egyelőre csak előkészíti a masszív katonai megszálló hadműveletét. Mindezt éppen azért teszi, mert Oroszország itt a Krímen kockára teszi az egész világra kiterjedő nukleáris tömegpusztító fegyverek leszerelésének politikáját. Azt a politikát, amelynek köszönhetően Oroszországnak továbbra is különleges szerepe van az atomnagyhatalmak sorában, amellyel csak néhány ország büszkélkedhet a világon. Azt a politikát, amely a jelenlegi világrend alapkövét képezi.
UPDATE: Oroszország katonákat küld a krími-félszigetre. Putyin elnök javaslatát az Orosz Föderáció tanácsa elfogadta. A Kreml szerint a hadsereg bevetése a helyzet normalizálása és az orosz polgárok védelme miatt történik. Jelenleg már hatezer orosz katonáról szólnak a térségben a hírügynökségi jelentések - CsK
Éppen ezért meglepő, hogy Oroszország az éj leple alatt az ENSZ Biztonsági tanácsában aktívan részt vett, amely megerősített Ukrajna területi egységét, felhívta a Biztonsági Tanács figyelmét a krími helyzet folyamatos követésére, illetve folyamatos tárgyalásra szólított fel. Oroszország a BT-ben színjátékot űz és állítja, semmilyen megállapodást nem sértett meg a krími katonai objektumokkal kapcsolatban, az ukrán kormánnyal továbbra is elutasítja a tárgyalások minden formáját, amelynek egyébként már Moszkva a lehetőségét is eljátszotta azzal, hogy napokkal korábban az újonnan felálló ukrán kormányt illegitimnek nevezte. Oroszország bepróbálkozik, meddig mehet el.
A Nyugatnak nem szabad várakoznia
Oroszország ezekben a napokban és órákban próbálgatja, hogy meddig mehet el. Az oroszok célja, hogy ameddig csak lehetséges elmenjenek, majd visszavonuljanak egy már jó előre előkészített és megtervezett pozícióba, amely alapján kicsikarhatnak valamiféle kompromisszumot Transznisztria, Abházia és Oszétia mintájára vagy legalábbis jelentős mértékben megnövelik az orosz katonai jelenlétet a Krím-félszigeten.
Amennyiben a Nyugat, tehát mi, el szeretnénk kerülni a blamázst, a Krími-félsziget problémáját a lehető leghatározottabban úgy kell megoldni, hogy egyenrangú partnerként lépünk fel Oroszországgal szemben. Sokkal hatékonyabban és gyorsabban kell beavatkoznunk, mint ahogy csaknem húsz évvel ezelőtt kezeltük a helyzetet Jugoszláviában. Ráadásul a Krím esetében sokkal többről van szó, mint Szarajevóban és Pristinában.
Amennyiben nem sikerül megvédeni Ukrajnát az orosz agresszió ellen, amennyiben más, nukleáris fegyverrel még nem rendelkező államok azt látják, hogy egy olyan ország, amely önként lemond atomfegyvereiről és hiábavaló módon hivatkozik a leszerelést biztosító megállapodásra, miközben az egyik biztosítékot nyújtó nagyhatalom által simán meg lett szállva, nos ebből világméretű probléma is alakulhat. Egy olyan probléma jöhet létre, amelyben Moszkva egészen biztosan a vesztesek oldalára kerül. Logikusan gondolkozva a Krím ezt a hatalmas kockázatot nem éri meg. Csakhogy néha azt is mondják, "Oroszországot ésszel nem érted meg".
(Luboš Palata, idnes)
Luboš Palata jegyzetét a Kard blog máris továbbgondolta.
A Jobb Szektor egyelőre így látja az orosz intervenciót:
Зимние. Крымские. Бои. pic.twitter.com/TaQ16Mq4sD
— Мыколка (@kuw_muw) March 1, 2014
