Pozsony kapitulált az erősödő magyar nacionalizmussal szemben.
Miközben a keleti fronton az oroszok döntő áttörést hajtottak végre Kijev alatt, északon a Balti államok után elfoglalták Finnországot is, majd blokád alá vették az egész skandináv félszigetet, addig Budapest a dél-szlovákiai magyarul beszélő lakosok önrendelkezési jogára és a pozsonyi kormány részéről érezhető, fokozódó asszimilációs nyomásra hivatkozva mozgósítást rendelt el. Budapest korábban már többször kijelentette, hogy felháborítónak tartja az etnikai határokat figyelmen kívül hagyó szlovákiai megyehatárokat, ezért támogatna egy esetleges népszavazást, amelyet most vasárnap tartottak meg. Pozsony kapitulált az erősödő magyar nacionalizmussal szemben.
A helyi lakosok 95 százalékos arányban a függetlenség mellett szavaztak és bejelentették a Csallóközi Republika létrehozását. A délnyugati járásokban megtartott népszavazást a Jan Slota kormánya nem ismerte el. A korábban már több alkalommal a dél-szlovákiai járások elcsatolásával és a helyi magyarok szeparatista törekvéseinek támogatásával meggyanúsított budapesti kormány ugyanakkor üdvözölte az eseményt és a népszavazás eredményét. Egyben tagadták a vádat, hogy a jelzés nélküli, magyarul beszélő, de jól felfegyverzett “civilek” Magyarországról szivárogtak volna át. Ugyanakkor helyszíni, meg nem erősített beszámolók alapján, a párkányi Vadas strand helyén ideiglenesen felállított kantinban a fegyveresek nem párkit kértek horcsicával, hanem hot-dogot.
Megfigyelők emlékeztetnek: a szeparatisták mögött álló budapesti kormány által támogatott MKP évtizedekig lebegtette autonómia-koncepcióját. A halogató taktika oka a halott dokumentum alacsony társadalmi támogatottsága vilt, illetve a szélsőséges erők távol tartása a parlamenttől. Mindez persze csak a felszín volt, utólag már jól látszik: a nemzetközi helyzet kedvező alakulása után, a döntő fordulat akkor következett be, amikor Csáky Pál Pozsonyt megkerülve, Budapesten mutatta be az állítólagos autonómiaterveket 2014 májusában Orbán Viktornak.
Eközben Pozsonyban Jan Slota újabban a magyarok felé is nyitással próbálkozó, jobbközép kormányát az önkormányzati választásokon tönkreverte Marian Kotleba mozgalma, amely a települések nagy részében többséget alkot az önkormányzatokban. Kotlebáék hangosan bírálták a magyarbarát régi elitet és az állam tehetetlenségét, bürokráciájának lassúságát is. Országszerte toborzásba kezdtek, mert szerintük a szlovák hadsereg képtelen fenntartani a rendet a több száz kilométer hosszú szlovák-magyar határon.
A nemzetközi fórumokon eközben az újjászületését élő magyar revizionizmus és hungarizmus állandó kritika tárgya. Emlékezetes Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2014. április 6-i beszéde, amelyben kormányzati politika szintjére emeli a határon túli magyarok autonómiájának kivívását. Sokak szerint ez adta meg a végső lökést az etnikai őrületnek, amelynek eredménye a most kikiáltott Csallóközi Republika is. Szlovákia szerint ugyanakkor teljesen egyértelmű, hogy Budapest kettős mércét használ: amíg a délszlovákiai magyarok önrendelkezési jogáról beszél, addig saját kisebbségeit brutálisan elnyomja. Példa erre a szólás-, és sajtószabadság lábbal tiprása és a magyarországi kisebbségek elnyomása.
Az ATV nemrég szivárogtatta ki Szávay István (Jobbik) a párt belső nyilvánosságának szánt levelét, amelyből kiderült: a magyar hadseregnek nem Mátyusföld a végső cél, hanem Árva vára. A parlament honvédelmi bizottsági ülésén a fideszes képviselők ezt hevesen ellenezték, mondván, maradjunk a földön és csak reális, a magyar emberek érdekében hozott döntéseket tudnak támogatni. Pozsonyban éppen ezért aggodalmat okoz, hogy egynémely magyarországi fideszes politikus is már a magyar –orosz határ kiszélesítéséről nyíltan beszél, illetve, hogy a kelet-szlovákiai magyarok közül is több panasz érkezett a budapesti Külügyminisztériumba. A nemzetközi közvélemény most az elsősorban Románia által kezdeményezett nemzetközi szankciók további szigorítását várja egyes magyar politikusok és üzletemberekkel szemben.
Az utóbbi napok nagy visszhangot kiváltó híre volt, hogy a szlovák hadsereg több helikopterét is leszedte az Attila Ostora nevű önkéntes paramilitáris csoport. Az országos sajtóban már megindult a találgatás, honnan juthattak légelhárító fegyverekhez a különösebb katonai kiképzésben nem részesült, jobbára paintball játékokban és Újpest-szurkolók megkergetésében edződő önkéntesek, akik között több Magyarországról átszivárgó harcos is lehet.
Június 4-én a elcsendesedő harcokról kaptunk jelentést. Maszkos szeparatisták az új ország nevében tévéüzenetben fordultak Budapesthez és felszólították Orbán Viktort, hogy azonnal avatkozzon be a magyar emberek és a Csallóközi Republika védelmében. Bár az üzenetet felolvasó férfi maszkot viselt, de a különböző nemzetközi hírügynökségek beszámolója szerint a szemüvege alapján beazonosított szeparatista maga Duray Miklós lehetett, akit sokan a Csallóközi Republika egyik szellemi vezérének tartanak.
Folyamatosan érkeznek az eddigi károkról szóló felmérések is: bár a harcok elsősorban az elfoglalt úradok és a városokba bevezető utak mentén felállított ellenőrző pontok mentén zajlanak, rengeteg a vétlen civil áldozat és találatot kapott több fontos épület is. Többek között súlyosan megsérült a nemrég teljesen felújított és a legutóbbi bajnokságot megnyerő csapatnak otthont adó DAC stadion is, amely a helyi futballhuligánok egyik fontos találkozóhelye. Itt korábban rendkívül heves harcok folytak, mindkét oldalon halottakkal. A szlovákul beszélő emberek egy része az ország északi része felé szállítja hozzátartozóit, a magyarok közül sokan Magyarországon keresnek menedéket az egyre erősebben fellángoló harcok elöl.
A rend helyreállítása szempontjából a legnagyobb problémát a szlovák hadsereg rossz állapota okozza, amely úgy tűnik, nem képes megvédeni az ország területi egységét és ellenállni az orosz fegyverekkel jól felszerelt magukat “önkéntes civileknek” mondott, egymás között magyarul beszélő terroristáknak. Sőt, az a veszély fenyeget, hogy az orosz gázvezetékek által végzetesen kettészakadt EU mediterrán országok által vezetett része a Krím orosz elfoglalása után, úgy tűnik, kész megtenni az elismerő nyilatkozatot a Csallóközi Republika esetében is.
A Híd – akit a terroristák és nem hivatalosan az MKP is “hazaárulóknak” tartanak nagyszabású, békés demonstrációt szervezett a polgárháború elleni tiltakozás jegyében, Nyitrán. A beszédekben többek között Csáky Pál bebörtönzését és bíróság előtti fair megbüntetését követelték. Felszólították a feleket, hogy a harcok során legyenek tekintettel a térségben élő embereknek munkát adó intézmények épségére, egyben felszólították Budapestet, hogy vonja vissza jelzés nélküli egyenruhás embereit a Duna túloldalára.
Legfrissebb, meg nem erősített híreink szerint a néhány nap múlva kezdődő katari labdarúgó-világbajnokság miatt, a közismerten futballőrült magyar miniszterelnök a délutáni órákban bejelenti, hogy visszavonja a magyar egységeket a szlovák-magyar határról, illetve felszólítja a Csallóközi Republika embereit, hogy mutassanak önmérsékletet a Vb-döntő lefújásáig.
