Titkos román focilobbi? Az UEFA-ba befészkelődött Hungária krt-i tudjukkik láthatatlan légiói? Városokat szétverő IQ fighterektől kezdve a mandiner főszerkesztőjéig mindenki Nemzetközi Méretű Nagy Magyarellenes Erőkről beszél. A dotoho szokás szerint kipukkaszt egy újabb nacionalista lufit.
Ahogy Orbán Viktor nem ért az internethez, úgy a magát nagy hangon atlantistának kikiáltó mandiner főszerkesztője nincs tisztában a rasszizmus fogalmával. Ami nem lenne akkora baj, ha házon belül csinálná, de cikket írt tudatlanságáról, amellyel egyrészt önmagát égeti, másrészt tájékozatlanságával kéretlen muníciót ad jobbikos és fideszes gyűlöletkommandósainak a kommentmezőben.
Nézzük, mi történt. Az alapsztorit mindenki ismeri. A román-magyar Eb-selejtezőn a vendég magyar és a hazai román szurkolók is kitettek magukért, hogy felhívják magukra a nemzetközi mérkőzés hivatalos ellenőreinek figyelmét. A példás és igazságos büntetés nem maradt el. Nem is lenne itt már semmi látnivaló, ha nem a Balkánon lennénk, ahol két, egymással szemben vicsorgó nacionalizmus képviselői mutogatnak egymásra még a döntés után is.
Romániában sokallják a büntetést, Magyarországon az UEFA-t részrehajlással vádolták. Balogh Ákos Gergely ezt állítja: „A magyarok cigányozását és románozását keményen szankcionálták, míg a románok magyarellenes rigmusaiért nem járt büntetés.” Bullshit!
A tény az, hogy a magyarok cigányozását büntette az UEFA, mint rasszizmus– az UEFA fegyelmi szabályzatának 14-es pontja alapján.
A románok és magyarok nacionalista rigmusait és túlkapásait (pl: magyar himnusz kifütyülése, magyar zászló égetése, drapik) szintén megbüntette az UEFA, mint lelátói rendbontás - az UEFA fegyelmi szabályzatának 16-os pontja 2-es bekezése alapján.
Mégis, ezt meg hogy érted CSK?
A sport számára szociológiai értelemben fontos a nacionalizmus. De a sportban megjelenő nacionalista jelenségekkel foglalkozó szakirodalom is különbséget tesz a nemzeti identitást segítő eszközök, illetve a nacionalista sztereotípiák és a rasszista megnyilvánulások között.
Másrészt a rasszizmus fogalmát gyakran keverik a xenofóbiával, az etnikai nacionalizmussal és a faji gyűlölködéssel, holott a két jelenségnek nincs sok köze egymáshoz. A fogalom alatt - ezt teszi Balogh főszerkesztő is – etnikai és nacionalista konfliktusokat is belelátnak, pedig ezek az ellentétek többnyire „csupán” területért vagy stratégiai forrásokért robbantak ki.
Jó, jó, de akkor mi a rasszizmus?
A rasszizmus ugyanakkor egy olyan hamis elképzelés, amely alapján az emberiséget állítólagos „biológiai jegyei” (pl. Bőrszín, testi adottságok, bámit is jelentsen ez) alapján különböző fajokra lehet osztani, és e felosztásból különböző politikai és társadalmi következményeket vonhatunk le. Ez az elmélet azt mondja, hogy a különböző emberi fajok és etnikumok fejlődése földrajzi és az egyes csoportok tulajdonságai alapján determinálva van.
A gyakorlatban ez a gondolkodás vezet a különböző alapú szegregációkhoz, illetve szélsőséges esetekben az ellenségesnek tartott csoportok megsemmisítéséhez.
De miért csúszhat össze a mandineresnek ennyire a két történet?
Nyilvánvaló, hogy Baloghot nem valamiféle hideg számítás vezeti. Meg kell érteni a nacionalista gondolkodást, amelyet olyan mélyen belénk táplált az oktatási rendszer, hogy már észre sem vesszük használatát. Az emberek nagy többsége a "nemzetiséget", "nemzetiségi hovatartozást" egy velünk született, örök kategóriának tartják, amely a természettől fogva adott, holott közben nem, hiszen minden embernek joga van eldönteni, milyen nemzeti identitást vagy identitásokat tart magáénak.
Ezzel szemben a rassz egy velünk született tulajdonság. A fajelméletnek nagy hatása van az emberiség történelmi, társadalmi fejlődésére, de semmi keresnivalója az emberek biológiai sokfélesége, a társadalmi különbségek, és egyenlőtlenségek magyarázatakor.
Balogh reakciója amúgy nem egyedülálló, a témát vizsgáló szakirodalomban is tudunk olyan tanulmányokról, amely inkább talál kapcsolódási pontokat talál nemzet, hazaszeretet, nacionalizmus és a rasszizmus fogalma között, mint a biológiai alapon alacsonyabb rendűnek tekintett emberekkel. A téma egy másik jeles kutatója ezt "új rasszizmusnak" hívja, amely a "faj" fogalmát összekapcsolja a nemzettel és a nemzeti kultúrával. Az UEFA viszont nem kapcsolja össze és döntésében ez tükröződik.
Ez az oka annak is, hogy a magyarok büntetése keményebb, mivel az UEFA zéró toleranciával lép fel a rasszizmus ellen a sportban, amelyet a román-magyar meccsen elhangzottak fényében is következetesen alkalmaznak.
Balogh cikke végén megemlíti a dotoho által kirobbantott, nemzetközi méretűvé dagadt magyar-izraeli barátságos mérkőzést is. A tömeges antiszemita megnyilvánulást a másik nemzetközi futballszövetség (FIFA) is "biológiai alapú" rasszista megnyilvánulásként értelmezhette és végül jutalmazta zárt kapuval a rasszizmus elleni zéró tolerancia jegyében.