Hivatalosan is itt a nyár, lassan kialakulnak az új trendek - idén az egyik fő program az urban gardening vagy másképp a hipster agro, amely trend Vancouver (City Farmer), New York (Brooklyn Grange), London (Growing Communities), Melbourne után Párizsban (Le Jardin Nomade), Berlinben (Prinzessinnengärten), Amsterdamban és Helsinkiben bukkant fel, idén pedig már Budapesten (Lecsóskert) és Prágában jár, bizonyíték erre a Prazelenina projekt, amely április közepén indult útjára a cseh fővárosban.
Miről is van szó? Több ember összeáll és közösen elindítanak egy kertészeti programot a város egyik üres telkén, konténerben, háztetőn, gyárudvarban, stb. Olyan városokban indultak el ezek a projektek, ahol a saját kiskertben való termelés puszta ötlete is nevetséges volt. Végül, itt a városban csak a toxikus talaj és a mérgezett levegő maradt, ahol már mindent lebetonoztak a környékünkön, és amit nem zárunk le lánccal, azt már el is lopták - halljuk mindenfelé. Pedig kevés kúlabb dolog létezik attól, amikor a new yorki, bézbólsapkás Mike Lieberman megmutatja, hogyan kell egy kontényernyi területen összehozni a paradicsomot vagy a koriandert a heti burrito adagodhoz.
A dolog azonban működik, Európában Berlin, Párizs, Helsinki után, szinte egy időben, Budapesten és Prágában nyílt meg az újabb városi kert, ahol kedvedre termelhetsz magadnak valami zöldet, amit csak szeretnél. Ká-Európában az eseményről a szlovák és a lengyel internetes oldalak már beszámoltak, Budapesten pedig szintén ez év tavaszán parcelláztak fel egy nagyobb területet a Millenárisnál: ez a projekt Lecsóskert néven fut, a magyarországi szervezők pedig további helyeket szeretnének felparcellázni a városban.
Azt mondják a városi kertészet akkor lendül fel, amikor a gazdaság kevésbé pörög. A dotoho egy olyan remek lehetőséget is lát a városi gerilla kertészet elterjedése kapcsán, ami azt jelentené, hogy a szabadság kis köreit nem "felűről", a politika és a pártok létesíti a társadalomban, hanem, ahogy azt nyugati országokban láthatjuk, a civil társadalom, saját magának, "aluról" hoz létre közösségi tereket. Kedvenc példám Berlin Kreuzberg városrésze, ahol megdöbbentő volt látni, ahogyan belakták a helyi fiatalok az utcákat, tereket: mindenhol egy kis bolt, üzem, egy parkban művészek alkottak, a következő sarkon egy zenekar tolta és akkor a zseniális török piac forgatagáról nem is beszéltem.
Totális szemléletváltásra lenne szükségünk, hiszen a kritikus tömeg lázadása nem megy át egyik napról a másikra. Ha körbenézünk, látjuk: ahogy a világ nagy városaiban, úgy Budapesten (és Prágában) is, egyre inkább polgárjogot nyert a városi kerékpározás, a piacokon kisebb-nagyobb közösségek speciális vásárokat tartanak, és egyes városrészekben az utcák újraélesztése beindult. Ugyanakkor ha az események méretét, gyakoriságát vesszük figyelembe, egyelőre mindössze egy jóféle happening és nagy adag szórakozásról van szó.
Az urban gardening azért más, mert minden napos jelenlétet igényel. Hogyan képzeljük el ezt a közösségi kertészetet? Hogyan működik a gyakorlatban az urban gardening? Honnan az ötlet? Megannyi kínzó kérdés, ezért a dotoho szlovák blog és a Sercsecs prágai magyar kocsma-, és gasztróblog tagjai felszálltak az 5-ös villamosra és együtt mentek el, hogy találkozzanak a prágai agro hipszterekkel.
Prága-Holešovice negyedében járunk, a hetedik kerületben, az egykori csehszlovák working class hero Mersey partján, ami ma még ugyanolyan szürke a város többi pontjához képest, de folyamatosan épül át, gomba módra nőnek ki a környéken az újépítésű lakóházak, modern irodák, üzletek úgy, hogy közben a környék megtartotta sajátos hangulatát. Egy ezer négyzetméter kihasználatlan, üres teleknél, a Komunardů és a Přístavní utca sarkánl szállunk le a villamosról. A foghíjtelket már messziről észrevesszük, igaz, segít ebben a sok zöldség; hevenyészett kerítésen répák integetnek, mellette egy tök békésen karolja át a zellert, aki nagyokat pislog a bejárat felé.
Egy hónap telt el a megnyitó óta, azóta az ideiglenes bárpultot egy cirkuszkocsira cserélték, ahol minden nap dj-k szórakoztatják a fiatal anyukákat és apukákat, akik érkezésünk idején is söröztek és a gyerekekkel sütöttek vizes homok-tortát. Egy fiatal arc ült le a cirkuszkocsi mellé, valaki a haját kezdte el vágni. Laza. Megtudtuk, hogy ő itt a góré, és amíg sorban álltunk a sörökért, megkértük, hogy hajvágás után válthassunk néhány szót.
Matěj Petránek, a Prazelina projektvezetője az inspirációt barátnőjétől kapta, aki még Helsinkiben szerezte első élményeit a városi kertészkedésről. Az eredeti cél az volt, hogy valamelyik prágai szigeten vagy a Moldva rakpartja mellett egy régi vontatóhajón valósítják meg a kertet. Végül dél-Holešovice egyik frekventált kereszteződésében sikerült megszereznik a telket. Bárki jöhet, aki kedvet érez lapáttal a kezében csillezni egyet meló után, mielőtt a gyerekek végleg leteperik - mondta Matěj a dotohonak. A városi agro hipszeterek a zöldséget zsákokba töltött földben termeszthetik - egy zsák nagyjából egy négyzetméternek felel meg - amit már, mint városi kertész gondozhat egy szezonon keresztül.
Rákérdeztünk az árra is, egy szezon 850 cseh koronát jelent, ami nagyjából 9800 magyar forint. A know-how-t és a permakultúra különböző trükkjeit Radka Špičáková kertészmérnök megmutatja, de a további történésekről - slag, kislapát, föld, ültetés - már az újdonsült kertész gondoskodik. Az ötletgazdák gondoskodnak az alapvető eszközökről, mint a tér, a zsákok, a talaj és a víz. A zsákok jelenlegi száma nagyjából pont a felét teszik ki a tervezett összlétszámnak, jelenleg a zsákok értékesítése nagyon jól halad. - Egyébként hozhatsz bármit elültetni, kivéve marihuanát, ami tilos - mondta a szervező.
És akkor a munka mellé a jó hírek is: a kis "parcellák" mellett már üzemelt a frissítő hely is, ahol csapravertek néhány söröshordót. Matěj elárulta a Sercsecsnek, hogy nem rajong a HGB-s sörökért, és kifejezetten támogatja a kisebb sörgyárakat, sörfőzdéket. Éppen ezért, a várakozásoktól eltérően nem higított dömpingsöröket, hanem kisebb sörfőzdéktől hozott főzetet csapolnak, egyelőre csak 10-est, a tervek szerint hamarosan Unetice 12-est is. A kávézó a kerti kommuna kis közösségi helyeként is működik, ahol mi is néhány perc alatt összeismerkedtünk jó fej emberekkel. Egy fiatal cseh anyuka például tavaly még az ELTÉ-n tanult lengyelt, egy évig élt Budapesten a Terézvárosban. Jelenleg Vyšehradon él férjével és kislányával, de az ötlet annyira megtetszett neki, hogy átutazták a fél várost, mert nekik is kellett egy négyzetméternyi föld.
És honnan jött a Prazelenina elnevezés? A név jelentése a Prága és a zöldség (zelenina) szavakból állt össze, de lehet Praze-Lenina verzióban is olvasni, amivel a közösség baloldali gondolati hátterére utalunk - mondta a dotohonak mosolyogva Matěj.
