Büntetőfeljelentést tett szerdán egy magát egyelőre felfedni nem kívánó magánszemély Csatáry Lászlóval szemben a kassai kerületi ügyészségen. A panasz szerint a legkeresettebb háborús bűnös nemcsak több, mint tizenötezer kassai zsidó származású ember deportálásáért felelős, de további több száz városi lakos üldözésében, megkínzásában és meggyilkolásában is tevékeny szerepet vállalt, közvetlenül Kassa felszabadulása előtt.
Akad még hiányzó fejezet Csatáry életében, akit a kassai kerületi népbíróság 1948 június 8-án, távollétében ítélt kötél általi halálra, a holokauszt idején, tehát az 1944 májustól november időszakban elkövetett bűntettekért. Ezt követően vette át a hatalmat a németek által márciusban megszállt Magyarországon Horthy kormányzótól Szálasi Ferenc és a Nyilaskeresztes Párt.
A júniusi ítéletben kiderül, hogy a Lom Ferdinand-féle bíróság nem foglalkozott Csatáry felelősségével és tetteivel a nyilas hatalomátvételt követő időszakkal egészen Kassa felszabadulásáig. A kassai zsidó közösség deportálása után elkövetett bűnökért Csatáryt nem vonták felelősségre - írja a Sme napilap egy magát megnevezni nem kívánó személyre hivatkozva, aki egyébként büntetőfeljelentést tett Csatáry László ellen.
A helyi levéltárban megtalált dokumentumok alapján kiderült: miután Kassából deportálták a nácik a magyar rendfenntartó erőkkel karöltve a város zsidó lakosságát, Csatáry a városban maradt és mint a "város nemkívánatos személyektől való megtisztítását" intéző bizottság tagja tevékenyen részt vett ezen személyek összeírásában. A mintegy ezerkétszáz nevet tartalmazó halállistán demokratikusan gondolkodó emberek, a Horthy-rendszer ellenzői, vagy olyan lakosok nevei szerepeltek, akik nem vállalták fel nyíltan az autoriter, fasiszta vonásokat hordozó magyarországi rezsimet.
Nyilvános kivégzések
Az 1959 március 23. és 26. között, a kassai kerületi bíróságon felvett egykori Nyilaskeresztes Párt tagjainak vallomásait tartalmazó levéltári dokumentumokból kiderül: 1944 novembere és 1945 januárja között a kassai nyilasok mintegy 500-700 embert gyilkoltak meg. Fekete napja Kassa város történelmének 1945 január 5., amikor nyilvánosan végeztek ki tizenkét embert a Fő utcában: teherautóról, az út menti fákra akasztottak fel állítólagos háborús szökevényeket és partizánokat és olyan embereket, akik őket rejtegették.
Kassa felszabadulása előtt két nappal, 1945 január 17-én, a Ťahanovsky alagút mellett tizenhét embert lőttek agyon bestiális módon. Akkor a kassai városi bíróság a helyi nyilas vezetők közől Darabos Lászlót és Körössi Gyulát halálra ítélte, további három esetben 20 és 25 év letöltendő szabadságvesztést rótt ki a vádlottakra. Az ismeretlen feljelentő szerint ezekért a tettekért Csatáry Lászlónak is viselni kell a felelősséget, aki abban az időben a magasrangú rendőri tisztviselő, a transzportok megbízott szervezője és a Nyilaskeresztes Párt rendlkívül aktív tagja volt.
Magyarországi rokoni szálak
A magát egyelőre megnevezni nem kívánó személy a szlovák sajtóban elmondta, hogy apját, Istvánt is a nyilasok kezébe került ebben az időszakban, 1945 január 10-én fogták el és egy németországi munkatáborba hurcolták. Nem végezték ki, még nem töltötte be a tizennyolc évet, de rendkívül erős és egészséges testalkatú volt, keményen dolgoztatták. A névtelen feljelentő azt is bejelntette, bár egyelőre nem fedi fel személyazonosságát, szükség esetén hajlandó nyilvánosságra hozni nevét. Mint mondta, több rokonunk is él Magyarországon, ahol Csatáry tizenhat éven keresztül háborítalanul élhetett. Nyilván befolyásos emberek állhatnak mögötte. Nagyon nem szeretném, ha családomat a büntetőfeljelentés miatt valamilyen módon hátrány érné.
