Szeretné a magyarországi szélsőjobb erősíteni a narratívát, miszerint állandó, világméretű zsidó-magyar „világháború” zajlik, Magyarország gyarmatosítás előtt áll és természetesen a „nácivadászok” is csak magyar „idős bácsikat” üldöznek (Csatáry, Zentai), vagy „kergetnek a halálba” (Képíró). Ez nem teljesen így van: Némtországban (újra) rátaláltak egy szlovákiai férfira, akivel kapcsolatban most olyan dokumentumok kerültek elő, amely bizonyíthatja: szerepet vállalt a magyar zsidók elpusztításában, megkínzásában.
Megerősítették német nyomozók annak a nyolcvanhét éves férfinek a személyazonosságát, aki a gyanú szerint, többek között a magyar zsidók meggyilkolásában és megkínzásában is részt vett Auschwitzban. Az ügy érdekessége, hogy a gyanúsítottnak már a kilencvenes években is meggyűlt a baja az amerikai hatóságokkal, akkor mindent tagadott, a mostani német felfedezések új megvilágításba helyezhetik az ügyet. A német hivatalos szervek nem hozták hivatalosan még nyilvánosságra a férfi nevét, de a Süddeutsche Zeitung szerint egy Philadelphiában élő, egykori szlovák állampolgárságú férfi a gyanúsított, Johann B.
A hír a német médiában jelent meg, amelyet a szlovák sajtó csak rendkívül korlátozott módon vett át, mondhatni, egyelőre csönd van a hír körül. Igaz, a Demjanjuk-per idején (2009) részletesen írtak a szlovákiai férfiről. Csehországban a CTK közszolgálati televízió foglalkozott az üggyel, Magyarországon a Népszabadság közölt egy informatív beszámolót, Nyugat-Európában a BBC adott egy tudósítást a legújabb fejleményekről.
Johann Breyer 1925-ben született Csehszlovákiában, Alsóerdőfalván. Breyer a Waffen SS tagjaként 1943 februártól 1944 májusáig a buchenwaldi koncentrációs táborban szolgált: fegyverrel a kezében a foglyokat kísérte, amikor dolgozni vitték őket, bármikor lelőhetett valakit, ha szökni próbált. 1944 nyarán Auswitzba vezényelték át, ahol hasonló őrző feladatokat látott el. Augusztusban sikerült hazaszöknie Szlovákiába, ahonnan a háború után kitelepítették, mint német nemzetiségű lakost. Egy rövid ideig Bajorországban húzta meg magát, majd 1952-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol állampolgárságot is kapott. Jelenleg is Philadelphiában él.
Vita az amerikai állampolgárságról
Csatáry bácsihoz hasonlóan Breyer is bajba került a kilencvenes években az észak-amerikai kontinensen. Az USA Igazságügyi Minisztériuma 1992 áprilisában fogta perbe, amelynek során az egykori náci megsemmisítő táborok őrének állampolgárságával kapcsolatban vizsgálatot rendeltek el. A hivatal polgári perben kérte, hogy a bíróság mondja ki: Breyer hazudott múltjáról, amikor negyven évvel korábban az országba érkezett. Addig Breyer különböző összeszerelő üzemekben dolgozott, három gyermeket nevelt fel, 1983-ban elvált első feleségétől. A per benyújtása idején azt állította: semmit nem tudott a gyilkosságokról és a kínzásokról, hiszen akkor ő még csak tizenhét volt, amikor besorozták a Waffen SS-be és kirendelték a tábor őrzésére. Azt állította: a borzalmakról csak később, a televízióból értesült.
Breyer elismerte az amerikai sajtóban, hogy náci SS őr volt, de tagadta, hogy hamis adatokkal vándorolt be 1952-ben az Egyesült Államokba. Állítása szerint már akkor is amerikai állampolgárságára hivatkozott, állítása szerint édesanyja a pennsylvaniai Manayunk városkában született, csaknem egy évszázaddal ezelőtt. Anyját az USA-ban keresztelték meg, később visszatért a többnemzetiségű Hungáriába, ahol mindenki csak úgy ismerte, "az amerikai". Breyer szerint ugyanis köztudott volt, hogy anyja Pennsylvaniában született. A híradások szerint Breyer erős közép-európai akcentussal nyilatkozott.
A bevándorlási hivatal szerint Breyer kitoloncolásával kapcsolatban nem perdöntő anyja születési helye illetve annak bizonyítása, mivel a bíróság megállapította, hogy a nyugdíjas szerszámgéplakatos törvénytelenül lépett be 1952-ben az országba, amikor elhallgatta 1943 és 1945 közötti szerepét és tevékenységét a buchenwaldi és auswitzi koncentrációs táborban. Breyer ügyvédje ugyanakkor hangsúlyozta: értelmetlen és felesleges védence amerikai állampolgárságát megkérdőjelezni, mivel édesanyja amerikai születésének ténye, haláláig teljes jogú amerikai állampolgárságra jogosítja fel. Az ügy immár nem Breyerről, hanem az USA állampolgárság lehetséges örökíthetőségéről kezdett szólni.
A húsz évvel ezelőtti vizsgálatok során nem találtak semmilyen születési bizonyítványt, amely igazolta volna Breyer anyjának amerikai születését. Breyer állításait mindössze a Bethany evangélikus egyház nyilvántartásából származó feljegyzéssel tudta alátámasztani, amely szerint az 1897-ben született Katherina Susanna Breyert 1898-ban megkeresztelték. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium is beszállt a vitába, szerintük még ha Breyer anyja az USA-ban is született volna, erről lemondott, mivel 1913-ban egy külföldi állampolgárral házasodott össze, majd a második világháború befejezése után szavazott is a nyugat-német választásokon.
Amerikai kormányügyészek szerint a feljegyzés nem bizonyítja a nő születési helyét és azt sem, hogy ugyanarról a személyről van-e szó, aki később visszaköltözött a többnemzetiségű Hungáriába és megszülte Breyert, aki persze tanúkat is felsorakoztatott állítása igazolására. Két fia - Henry és Herbert - illetve egykori szlovákiai szomszédjai tanúskodtak állítása mellett. A kormányhivatal is benyújtotta dokumentumait: egy regisztrációs lapot, amely a szlovákiai németek politikai szervezetéhez a Kárpátnémet Pártból átalakult szlovákiai Deutsche Parteihoz tartozott, a szervezet erősen szimpatizált a nácikkal. A dokumentum Breyer szüleinek és nővérének nevét tartalmazta, anyja születési helyének pedig Alsóerdőfalva (Neuwaldorf, Nová Lesna) falut jelölte meg.
A több éves tárgyalás után az amerikai bíróság 1997-ben megfosztotta Breyert állampolgárságától és elrendelte Szlovákiába való kitoloncolását, hogy egy évvel később, 1998-ban fellebbeztek a döntés ellen, végül Breyer megtarthatta amerikai állampolgárságát arra való hivatkozással, hogy korábban visszamenőlegesen is figyelembe vették azt az 1874-től 1934-ig létező szabályozást, hogy csak amerikai apa után jár automatikusan amerikai állampolgárságot. Ugye Breyer 1925-ben született amerikai (?) anyától. Az állampolgárság megtartására vonatkozó részletes jogi hivatkozást itt elolvashatjátok. A nem szokványos jogi eset Michael M. Pavlovich virginiai jogászt is megihlette, aki kritikai elemzés alá vette a jogi esetet.
Egy biztos: a bajor felperesek a napokban döntenek a gyanúsított Németországba szállításáról, hogy a tárgyalásokat ott folytassák le. A BBC szerint a férfi Bajorországban lakott néhány évig amerikai kivándorlása előtt. Breyer bácsi jelenlegi sorsa így most a weideni felperesek kezében van.
Csatáry kollégája ügyében is várjuk a fejleményeket.