Néhány hónappal ezelőtt a szíriai hadsereg gránátokat lőtt ki török területre, megölt öt embert, amelyből négy kisgyerek volt. A világ akkor a török katonai választ törvényesnek tartotta. Vajon Izraelt miért mérik kettős mércével?

Aszád, szíriai diktátor konfliktust robbantott ki Libanonban és nemrég megpróbálta Törökországban is. A szír gránátok öt civilt öltek meg egy török faluban. Ankara, teljesen joggal, bombázni kezdte a szíriai hadsereg katonai objektumait és megöltek jó néhány szír katonát is.

A NATO szolidaritásáról biztosította Ankarát a szíriai támadás után. Ráadásul a török fegyveres válaszakciót az európai katonai szervezet jogosnak és indokoltnak tartotta, a német külügyminiszter szerint kétség nem férhet ahhoz, hogy Törökország mellett állnak, az öreg kontinensen nem tiltakozott egyetlen civil szervezet, nem láttunk tiltakozó, török-ellenes jelszavakat skandáló tömegeket Európa nagyvárosaiban, nem kezdtek aláírásgyűjtésbe és jobboldali portálokon sem jelentek meg a török beavatkozás jogosságát kétségbe vonó cikkek.

November közepe óta kiújuló harcok óta a palesztinok pedig több száz rakétát lőttek ki Izrael területére, a támadások három halálos áldozattal jártak. Izrael bármilyen katonai akcióját, amelyet a terroristák és az iszlamisták ellen indít, manapság egyesek színlelt humanista szempontok alapján ítélik meg és "az ártatlan palesztin kisgyerekek elleni zsidó agresszió" megnyilvánulásaként értelmezik. Gázai bombázások ellen tüntetnek Európa-szerte, írja a hirado.hu. Izrael nemzetközi támogatásban már csak az Egyesült Államokból bízhat. Európa sunyi mód hallgat, vagy inkább a Hezbollah érdekeit védi. A brit külügyminiszter a nemzetközi közösség szimpátiájának elvesztésétől tart egy esetleges szárazföldi hadművelet megindítása esetén. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő az izraeli fellépést egyenesen a választási kampány részének tekinti. Nemrég pont ő megfenyegette Szíriát, ne próbálja meg tesztelni a török elszántságot, Ankara képes megvédeni polgárait, noha nem akar háborút.

Az alapvető probléma ott van, hogy a palesztinok képtelenek elismerni Izrael állam létezését. Az ilyen hozzáállással valóban nehéz mit kezdeni. Ha a szegény palesztinokat a józan ész és nem valamiféle fanatikus ideológia vezetné, már régen saját államuk lehetne. Izrael katonai akciói ellen, amelyeket a területét ért erőszakos támadások miatt indít, civil szervezetek, politikai pártok tiltakoznak, civil aktivisták aláírásgyűjtésbe kezdenek, hogy elítéljék a Hamas és Hezbollah ártatlan terroristái ellen folytatott zsidó genocídiumot.

Remélem, Izraelnek lesz elegendő ereje, hogy egyszer és mindenkorra kitakarítsa a terroristákat és az iszlám fanatikusok a Gázai övezetből. Hiszem, hogy sok emberben tudatosul, mi az, amit a radikális iszlamisták művelnek Nyugat-Európában, ahol sokan semmibe veszik az évszázadok alatt kivívott polgári egyenlőséget, demokratikus szokásainkat, például hogyan jelenik meg a nyílt szexizmus a nőkkel szemben a brüsszeli utcákon. Ezek az első generációs, fiatal iszlamisták olyan szokások és törvények szerint akarnak élni, amelyek elől szüleik generációja Európáig menekült. Drukkoljunk, hogy Izrael, mint az európai civilizáció megbízható szövetségese, megteszi a szükséges lépéseket a Közel-Keleten.

De, hogy a francba lehetséges, hogy léteznek Európában és Magyarországon is olyan teljesen skizofrén – a Hamasszal, Egyiptommal, Szaúd-Arábiával, Katarral, Szíriával, Iránnal, Hezbollahhal szimpatizáló – politikusok, vagy politikai kommentátorok, akik a holokauszt után hatvan évvel a zsidókat még mindig kettős mércével mérik?