em123km5682.jpg

Érdemes néha megmutatni, hogy az etnikai alapú, soviniszta gondolkodás milyen káros az élet egyéb területén is. A Magyar Hírlap a magyar konyhát sem ismeri.

Csodálkozva nézett egy öt éves videót Szentesi Zöld László (MH) a youtube-on: Jamie Oliver gulyást főz. A szélsőjobb napilap főszerkesztő-helyettese dermedten figyelte a felvételt, mivel Jamie „gulyása nem leves, azon kívül malacból készül lecsós alappal, és a végén az egészet ráönti egy jó adag főtt rizsre.” Ki tudja, hogyan és miért, de a szerző már-már Európát temetné és egy érdekes árukapcsolással, nagy ívű gondolatmenetében még eljut a fúziós konyhától a karácsony betiltásáig is, bravúros. Jó olvasni egy szakmailag felkészült, világot látott és széles tájékozottsággal rendelkező újságíró szavait, na. (Persze, csak úgy mellékesen a mindent tudó kommentelőktől: a karácsonyt hol tiltották be?)

Szentesi szerint Oliver alaposan kipofozta ezt a „hagyományos magyar ételt”, közben a helyzet az, az angol szakács nem szentségtelenített meg semmit, a főszerkesztő-helyettes által vélelmezett hagyomány pedig meglehetősen új történet a Kárpát-medencében. Másképp: Oliver mester hírét vitte, bemutatta a régi Hungáriában (Uhorskóban) kitalált és ma már nemcsak a magyar konyhához köthető gasztronómiai (eredetileg nacionalista) hagyományt, Szentesi pedig azon kívül, hogy magából is hülyét csinált, kifejezetten lejáratta azt. Ha nagyon geci akarok lenni, akkor azt mondom, hogy ez pont olyan monarchista hagyomány, amelynek ma sok helyen reneszánsza van a jobboldalon, de hát ezek a pöcsfejek még ezt sem értik. Na haladjunk.

P7080002 Segedinsky gulas.JPG

Segedínský guláš

Kezdjük azzal, hogy Szentesi a „gulyás” fogalom alatt a „gulyáslevest” érti. Ez utóbbi étel elnevezése, állandó jelleggel a Monarchia idejében, a 20. századba fordulva rögzült, a rá aggatott „nemzeti étel” megjelölés csupán a Horthy-korszak idején jelent meg. A „gulyás” (azaz korabeli, 19. sz.-i jelentésében: pörkölt, paprikás!) a 19. század elején Hungáriában megjelenő etnikai magyar nacionalizmus terméke, amikor az etnikai magyar és szlovák nacionalisták egy időben, de már külön „találják ki” a maguknak a ma is ismert „magyar” és „szlovák” himnuszt, „magyar” és „szlovák” zászlót, „magyar” és „szlovák” címert. És a „nemzeti” ételeket. Így történt, hogy a korabeli magyar baloldali nacionalisták, Habsburgok ellen irányuló, No pasaran! akciója bizony hatással volt nemcsak az irodalomra, az öltözködésre, de a konyhára is, ki gondolná: nemcsak „nyelvében él a nemzet”, de a gyomrában is, ugye.

debrecinsky.jpg

Debrecínský guláš

A gulyás köré épült korabeli nacionalista, később nemzetivé szelídült fabula leleplezésére Váncsa Istvánt hívom segítségül. A legjobb magyar szakácskönyv szerzőjének kutatásai alapján tudjuk: a magyar köznemesség az „Alföld” színmagyar területeiről származó, korábban nemes által nem fogyasztott egyszerű pásztorételben találta meg a „nemzet” egységét és a „magyar” jellegét legjobban szimbolizáló ételt. Az 1830-as, 40-es években a pesti és elsősorban dunántúli vendéglők étlapján már stabilan szerepeltek a „gujásoshúsok” és a „pörkölt húsok”, de a polgári, köznemesi és főnemesi asztalokon nem számított magas rangú ételnek, kimondottan férfiételnek tartották számon. Szintén izgalmas jelenség, hogy a parasztok között valójában a „gullyásoshús”, paprikás ételek, mint ünnepi fogás, hamarabb terjedt el a Dunántúlon, mint az őshonosnak tekintett keleti országrészben, például Debrecenben csak a 20. sz. elején, Somogyban az 1920-as, Borsodban az 1950-es években kap „nemzeti”, ünnepi jelleget az étel.

Izgalmas jelenség ugyanakkor az is, hogy a dunántúli és a pesti megjelenéssel nagyjából egy időben terjedt el és vált ünnepi étellé a gulyás a Monarchia német és cseh nyelvterületein. Személyesen meg tudom erősíteni, hogy a tradicionálisnak tartott cseh konyha alapillére a külünbüző guláš-változatok.

viedensky.jpg

Vídeňský (bécsi) guláš

Szentesi „gulyáslevese” és a Jamie Oliver által főzött „gulyás” között az a különbség, hogy külföldön a pörköltösebben, sűrűbben, szószosabban készített változatot máig „gulyásnak” ismerik – napjainkra Magyarországon ez az elnevezés kikopott. Külföldön ugyanakkor a „gulyásleves” fogalma ismeretlen. Így van ez Prágában, Csehországban, az egykori Monarchia országaiban, de Nyugat-Európában is. Még érthetőbben: amit a magyarok ma már csak egy hétköznapi „pörköltnek” neveznek, addig azt külföldön (extra Hungariam est vita!) a mai napig a cirka kétszáz éves „gulyás” (vagy: Hungarian Goulash, Spicy Pork Goulash, Hovězí guláš, Segedínský guláš, Mad'arský guláš, Debrecínský guláš, Vídeňský guláš: stb) elnevezéssel illetnek, hoppá!

madarsky.jpg

Mad'arský guláš

A végére egy kis kitérő: Váncsa szerint az is nacionalista bullshit, hogy az alföldi paraszt, ősi hagyományok alapján főzte és évszázadok óta ette alkalomadtán pásztorételét, mivel honnan a jóistenből került volna friss marhahús a gulyás bográcsába? De átadom a szót a zseniális Váncsának: „A fagyasztóból, minthogy az nem volt, aligha vehette elő. Hentes nem volt a pusztán, sőt általában a faluban se, de ha volt is, nem tartott marhahúst, és ha netán mégis tartott volna, a gulyás akkor se tudta volna megvenni. Nyájas olvasóm talán arra gondol, hogy hát ott volt a gulya, az a sok-sok hús, és nyájas olvasómnak ebben talán igaza is van, viszont ne felejtsük, hogy a gulyás és a dinnyecsősz helyzete némiképp különbözik. A dinnyecsősz, ha úgy gondolja, elfogyaszt egy dinnyét, a gazda ezért se részesítené őt dicséretben, de hát úgyse tudja meg. Viszont a gulyás nem kanyaríthat le két kiló húst valamelyik marhából, ugyanis a marha az ilyesmit rosszul viseli. Nyájas olvasóm bizonyára látott már marhát, (…) Azt talán nem tudja, hogy a marhának a súlya három usqe öt mázsa, értéke (mármint az élő marháé) manapság mintegy százezer forint. A gulyások nagyon-nagyon szegény emberek voltak, a marha viszont régen is vagyont ért. Hogyan került hát a vagyont érő marha a nagyon-nagyon szegény gulyásembernek a bográcsába bele? Megmondom: sehogy. Gulyáslevest vagy gulyáshúst, sőt gulyásos húst, nevezzük, ahogy akarjuk, igazi gulyás sohasem főzött, sőt nem is evett. Soha az életben egyetlenegyszer se.”

Ez az eset is bizonyítja, hogy a szélsőjobboldali napilapban író, nem különösebben tájékozott és olvasott fiatalember gulyáslevesre vonatkozó megjegyzésének kulturális hagyománya - a nagyszülőkön keresztül – maximum a II. világháború előtti időkre nyúlik vissza. A kitalált „nemzeti” hagyományok akol melege biztonságérzetet ad, vannak elegen, akik hasonlóan érzékelik a valóságot. A nagyobb baj ott kezdődik, hogy mint Szentesi is, köldöknézős stílusban írni kezd, oszt kiderül, sötét, mint az éjszaka. Ráadásul butaságát magabiztosan előadva nem által néhány keresetlen megjegyzést fűzni az Európa vagy a fúziós konyha ellen, primitív nyugat-ellenes kiszólásokkal fűszerezve, amit már inkább úgy tudnék jellemezni: kártékony és kifejezetten gulyás-ellenes.

Ja, és egészen nyugodtan lehet főzni disznóból is.

thumbnail.jpg

Gulyásleves

110 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://dotoho.blog.hu/api/trackback/id/tr365002417

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nebameg 2013.01.07. 20:01:19

Ez gulyással nyakonöntés mekkora faszság. Egyébként, meg ki nem szarja le, h ez az Oliver gyerek miként főzi a gulyást?@quendelapo: A bért természetben kapták, de gondolom az egy egész marhát ritkán tett ki, azt meg nem hinném, h fizetésnapra hívtak volna egy mészárost.

quendelapo 2013.01.07. 20:04:02

@JosephSmith:
ja, de a magyar cowboy-t is gulyásnak hítták.

Marie-Luise (törölt) 2013.01.07. 20:04:43

A gulyás (vagy bográcsgulyás) sose volt leves, ezt mindenki tudja, szakács suliban is megtanítják, hogy ez nem azonos a gulyáslevessel. Sűrű, pörkölt szerű, sőt, egybe van forgatva a karikára vágott krumplival.

A gulyásleves az más, újabb találmány. Alapanyagai nagyban egyeznek a gyulással, csak bő lére van eresztve.
Amúgy tudtommal marhából az igazi.

Ismétlem, a hivatalos szakácskönyv, amit szakácstanulók használnak, a pörkölszerű sűrűségű ételt nevezi gulyásnak (bográcsgulyásnak). Nyilván ez volt előbb.

quendelapo 2013.01.07. 20:10:54

@Nebameg:
többen kaptak egyet, egy nagy gulya őrzését egy csapat vállalta. Nem egyedül treelgették a marhákat a pusztában. Láttál már olyan western filmet, ahol egy csávó hajt egy egész gulyát?
Lehet, hogy a borjakból kaptak, valahogy megoldották, hogy ne maradjanak hús nélkül.

Marie-Luise (törölt) 2013.01.07. 20:13:29

A gulyás mindig is a sűrű, már-már pörköltszerű ételre utalt. A gulyásleves kb. ugyanez hosszú lére eresztve. Marhából készül hivatalosan, nem sertésből. Ja és tényleg a marhacsordából ered a neve illetve a hajtók megnevezéséből. Nem egy nagy rejtély szerintem.

Pan Modry 2013.01.07. 20:13:42

Epp most toltam be egy gulast az u veverkyben, nem gulyaslevest, hanem gulyast...

Legkozelebb zebrat fogok enni...

Csehszlovák Kém · http://www.dotoho.blog.hu 2013.01.07. 20:18:14

@Pan Modry: Az fasza hely, szeretjük :)

Itt az én zebra-receptem: sercsecs.cz/index.php/gastro/az-etlaprol/830-a-pacolt-sertesborda-vepova-ebra-v-marinad

Hétvégén még leszel Prágában? Fussunk össze.

Broad 2013.01.07. 20:27:15

Tisztelt Váncsa úr és az ő nézeteit való emberek - nem jutottak húshoz az alföldiek - figyelmébe ajánlanám Györffy István Nagykunsági krónika című könyvéből a szilaj pásztorok életét bemutató fejezetet.
Direkt nem idézek belőle, akit érdekel, hogy miért - diplomatikusan - butaság Váncsa úr leírása, az majd megkeresi.

petraeus 2013.01.07. 20:33:59

Most komolyan az a hir, hogy a MH tele van idiotakkal? Az ilyen lapokat csak poenbol erdemes olvasni, nem erdemes idegeskedni az allatok miatt.
Egyebkent a gulyas es gulyasleves kozotti kulonbseg azert eleg ismert szerintem. A teljesen altalanos 19 szazadi nacionalizmust meg en keverjuk ossze a sovinizmussal es talan nem egy kajabol kene levezetni a nagy magyar sovinizmust, foleg, hogy eleg valoszinuleg gulyast mar joval korabban is csinaltunk. A gulyas ugyanis egy " "stew" ezt a fajta kajat meg evezredek ota mindenfele nepcsoport ismerte, ez nem valami hu de magyar kaja amit csak mi keszitunk.

Mojzes Pál (törölt) · http://mpgondolatok.blogspot.hu/ 2013.01.07. 20:50:26

@Broad: Elég finoma fogalmazol Váncsa úrral kapcsolatban, szerintem egy baromság amit ír, füstölés, sózás, szárítás, vermelés csak ,hogy három módot említsek a szakértő úr figyelmébe hús tárolás címén.Ahogy pedig a kedves első hozzászóló is megjegyezte a bérük egy részét is húsban vagy élőállatban kapták!ehhez kicsit olvasni kellene ha mást nem Móricz Zsigmond nagyszerű műveit mert nagyon sok utalás van ezekre a dolgokra és ő nem a hasára csapva írt, hanem a való életből vette az ihletett, rengeteg beszélt öreg, falusi emberekkel és jegyzetelt a régebbi korokról!
A faluban nem volt hentes!Ekkora baromságot!Épp most olvastam helytörténetet, egy három ezer fős faluban volt két hentes és egy mészáros... :) !

Szerénység, szerénység!

HavocS · http://www.obsidianshell.com 2013.01.07. 20:57:27

Oké hogy oké, de most ennek ekkora cikk? Persze értem én a motivációt, legalább volt egy indok, hogy megint Uhorskózz meg Monarchiázz egyet. :)

otgorbebogre 2013.01.07. 20:58:02

Lattam mar Indiaban is gulyast! Persze az Oliver felet. Nagyon buszke voltam. Es en imadom a szlovak verziot. Neznek is mindig a hatraron ha kiehezve rendelek,hogy hulye magyar hogy ugrik erre a kajara hat nem magyar az etel?

Mateahos 2013.01.07. 21:00:52

Akkor tudnám, mi a fenét ettek ezek a szegény gulyások ottan a nagy pusztaságban.Homokot?Füvet?Vagy netán fotoszintetizáltak???Ja tudom demikátot.Egyik kutya másik eb.Na mentem inni.

Bronislav Kaminski 2013.01.07. 21:10:23

Savanyú csorba>bármi!!!! heil causescu!!!)))) lesz még budapest román falu!!!))))

bretman 2013.01.07. 21:10:57

@Csehszlovák Kém:

A könyv nálam sincs, de erre jó a google. :-)

"Akkor ér oda Baloghné. Vércsesikoltással suhintja meg a kardját a levegőben, s a török feje elválik a nyakától iszonyú csapása alatt.

A többi asszony is fenn forog már a bástyán. A katonák a viaskodásban nem veszik már át az égő szurkot, a követ, az ólmot, hát felhordják ők maguk, s a füstben, a porban, a lángban le-lezúdítják a felkapaszkodó törökre.

Hull a halott, és szaporodik az élő. Egy-egy kőhengerítés, szurok- és ólomöntés ösvényt tisztít az ellepett falon, de a holtak halma csak a pihent dandárok feljutását könnyíti meg. Az élők elkapják a visszahulló halottól a boncsokokat, s a lófarkas zászló újra ott táncol a létrán."

mek.oszk.hu/00600/00656/html/05.htm

Rendíthetetlen Álamkatona 2013.01.07. 21:11:07

@Mojzes Pál: Egy jó példa Petrovics úr Kiskőrösről (Szabadszállás, Dunaegyháza). A fia befutott költő lett.

Rendíthetetlen Álamkatona 2013.01.07. 21:14:15

@Mateahos: Az biztos, hogy nem annyira marhát ettek. Mi sem eszünk gyakran marhát, pedig anyagilag mennyivel beljebb vagyunk, mint ők.

Rendíthetetlen Álamkatona 2013.01.07. 21:14:22

@Rendíthetetlen Álamkatona: Anyja neve Hrúz Maria, ha már ezen a blogon kommentelünk. Adjuk meg a tiszteletet.

Csehszlovák Kém · http://www.dotoho.blog.hu 2013.01.07. 21:19:52

@Mojzes Pál: forrás? időpont? Így bemondva ez kevés lesz bizonyítéknak.

@közlekedési bűnöző: @bretman: Köszi. Az idézetben szurok szerepel és nem gulyás. Akkor ezt is tisztáztuk.

Marie-Luise (törölt) 2013.01.07. 21:24:05

@otgorbebogre: a lengyelek is magyar kajának ismerik a gulasz-t, lengyel ismerősök is mondták, hogy ez a paprikás verziójú pörkölt szerűség a magyaroktól jött hozzájuk
nekik is van bigos nevű káposztás hús, amit ők nemzeti ételüknek tartanak, pedig hát németektől oroszokig mindenütt csinálják

nemzeti étel nincs sehol, mindenütt fúziós a konyha a világon, átmenetekkel, keveredésekkel, újításokkal

azonban amit Váncsa ír, az ostobaság, igenis ettek marhát is a gulyások

a káromkodást, fröcsögést, pöcsfejezést abszolút nem értem a posztban
erre mi szükség van?

Lázár-Nagy Zoárd 2013.01.07. 21:24:39

vessetek meg, de én imádom ezt! Imádom az országot, ahol a történelem és a tények is az irodalomban születnek, ahol a vidám gulyások csakúgy kihasították a szürkemarha bélszínjét amikor éppen megéheztek, ahol nem volt éhezés, mert mi voltunk az urak és minden nyomorult kis idegenajkú féreg hajbókolva minket szolgált. Büszkén tekintek őseimre, akik végig lovagolták európát, egyik kezükben kard, a másikban gulyásos fazék és mindenki őket dicsőítette. És az ilyen váncsféle idegenszívűek csak megtűrtek voltak a nagy magyar ugar 65. vármegyéjében.
Én sajnos kis pondrónak születtem, így is fogok meghalni. De tisztelettel megkérném az igaz magyarok seregét, hogy ha kellemesen kinosztalgiázták magukat a mi hatalmasságunkon: nem lehetne, hogy a múltidézés helyett ismét naggyá tegyük ezt a sokat szenvedett országot? Naaaaaa, léccilécciiiiiiiii, hiszen mi annyira okosak és szépek és kedvesek, meg meg meg rafkósak, meg csodálatosak vagyunk, hisz mi vagyunk az világnak szívcsakrája vagy mi...

Pan Modry 2013.01.07. 21:40:40

@Csehszlovák Kém:
Koszi a receptet, egy hetvegi sorozesben benne vagyok, irok majd a sercsecses kontakt emailcimedre es ledumaljuk.

Puncás Margit 2013.01.07. 21:40:49

Mi az Isten hazájának a családja vagyunk, és apáink apáinak apái is. És apáink apáinak apáinak apái is. És...

vladimir964 2013.01.07. 21:44:48

"Ja, és egészen nyugodtan lehet főzni disznóból is."
Meg birkából is. A "gulyáshoz" egészen hasonló étel rendkívül elterjedt Horvátországban (én is horvát vagyok, tehát van összehasonlítási alapom), csak ott "čobanac"-nak (nagyjából: "juhászos") hívják. Annyi a különbség a magyarral szemben, hogy - az ősi szláv konyha hagyományait követve - ecettel kissé megsavanyítják. Ja és az is sűrűbb, mint a "gulyásleves"-ként a magyar éttermek zömében odabaszott zsírban tocsogó gusztustalan lötty. (tévedés ne essék, imádom a gulyást, jó sűrűn magam elkészítve)
Egyébiránt néhány évvel ezelőtt az Élet és Tudományban egy gasztronómiai sorozatban közzétettek egy korabeli utazó által lejegyzett, a magyar pásztorok és gulyások által gyakorta bográcsban főzött étel receptjét. Hát bátran mondhatom, köszönőviszonyban sincs a jobbikos népnemzeti romantikus kulináris elképzelésekkel...

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2013.01.07. 22:08:11

Errefele a Sainsbury's elkezdett gulyaslevest arulni.
Nem porkoltet, levest. Porkoltben nincs repa, meg krumpli , ellenben van hozza koret. A sainsbury'ses abszolut hozza a gulyasleves illatat, az izet csak azert nagyjabol, mert feleslegesen raktak bele paradicsomot, 40%nyit.

backtotheukblog.files.wordpress.com/2012/12/img_20121201_180921.jpg ( a fotoert koszonet wyconak)

Egyre inkabb megkulonboztetik itt is a kettot, van a Goulash soup , meg a goulash stew.
Illetve olyan is van , hogy valahol feluton elvesznek. Gulyaslevest ( repaval, meg krumplival) adnak el rizzsel!
Szoval en nem szolnam le annyira az eredeti cikkirot.

OrangeOrder · http://orangeorder.blog.hu 2013.01.07. 22:10:11

Szia. Most akkor vagy goulash vagy Gulasch, nem?

Csehszlovák Kém · http://www.dotoho.blog.hu 2013.01.07. 22:21:08

@tildy:): Így van, itt Csehországban is létezik gulášová polevka, ami név szerint a "gulyásleves" megfelelője, igaz, tartalmilag a cseh verzióban vmi darálthús maradékon kívül csak a mázsányi lisztet tudtam felfedezni. Ugyanakkor mind a cseh és az angol konyhában is marginálisabb a pozíciója, mint a klasszikus "gulyásnak".

Az eredeti cikk írója azért érdemli meg a szívlapátot, mert Jamie Oliver nem "gulyáslvest" készített, hanem "gulyást". Még ha nem is vagyok jártas a témában, újságíró vagyok, utána nézek. De nem ezt tette, hanem kvázi lebaszta a mesterszakácsot, hogy nem érti a szakmáját, az egész cikk valamiféle Európa-ellenesség, fúzióskonyha-ellenesség lengte át megspékelve azzal, hogy a gulyás történetével sem volt tisztában. Ez a baj, érted már?

közlekedési bűnöző (törölt) 2013.01.07. 22:21:13

@Csehszlovák Kém: OK, de akkor honnan a francból ugrott be nekem a gulyás? :-)

Holnap elgondolkozom rajta, ma már nincs kedvem, de tuti, hogy valahol gulyást használtak ilyen célra...

Csehszlovák Kém · http://www.dotoho.blog.hu 2013.01.07. 22:23:35

@közlekedési bűnöző: Bassz rá, azért eret nem kell vágni :)

Nem lehet, hogy a gulyáságyúval kevered? :D

Csehszlovák Kém · http://www.dotoho.blog.hu 2013.01.07. 22:31:21

@Lázár-Nagy Zoárd: és nem akarja megérteni EURÓPA, nem, de most megfőzzük nekik újra az unortodox, félázsiai gulyáslevest, hiszen mi már régen is olyan gazdagok voltunk, hogy a törököt gyulyáslevessel öntöttük nyakon, LOL :D @greatz: @vladimir964: ...és már csak egy költői kérdés marad a végére, ha a gulyást ennyire benézik, mit várhatunk ezektől az emberektől fajsúlyosabb témában?

2013.01.07. 22:48:15

@Mateahos: A pásztoremberek jellemzően szalonnát, kásaételeket, tarhonyát, hagymát, túróféléket, krumplit ettek; a hús eleve sokkal ünnepibb dolog volt.
De komoly különbség volt a ~40-50 évvel ezelőtti idők köznépi étkezése és a mai szokások közt az is, hogy a hétköznapi étkezés elsősorban nem az élvezetről, hanem az energiabevitelről szólt. Ennek is volt a következménye, hogy a disznóban nem a zsírtalan, hanem a vastag szalonnájú volt a legértékesebb; merthogy a disznó fajlagosan nagyon sok zsírt tud adni; a disznózsír sokkal finomabb, mint a birkafaggyú, vagy a marha zsírja; s a zsír/szalonna elég jól bírja a meleget (merthogy a pásztorok elég kevés vermet, meg hűs kamrát tudtak magukkal vinni). Bizonyára vittek magukkal szárított húst is, de akárhol olvastam a témáról, sehol nem ezt mondták jellemzőnek.

2013.01.07. 22:53:47

@közlekedési bűnöző: @Csehszlovák Kém: mek.oszk.hu/00600/00656/00656.pdf
A 331. oldalon írja, hogy a forró, paprikás levest öntötték a törökök nyakába. De 'gulyás' szó nincs a könyvben.
Gárdonyi történeti alaposságához egy adalék: a wikipédia ( hu.wikipedia.org/wiki/Paprika ) szerint: "Már 1570-ben díszlett vörös törökbors néven Zrínyi Miklós nevelőanyjának Széchy Margitnak a növényi ritkaságokat gyűjtő kertjében."
A regényben szereplő ostrom 1552-ben volt. Tehát kevéssé valószínű, hogy a 20 évvel később is csak ritkaságként tartott paprikával fűszerezték volna a végvári közvitézek levesét.
Mellesleg az is tudható, hogy a pirospaprika nagy arányú elterjedése csak a 19. szd.-ra tehető (de akkor is elsősorban borspótlóként használták).

petraeus 2013.01.07. 22:54:45

A MH tol? Fajsulyosabb esetekben? Az nem gond azt nem maguktol kell kitalalniuk, majd fontrol a partkozpontbol leszolnak mit mikor es hogyan kell irni, masolni meg csak tudnak...
Cseh gulyasleveshez meg nem volt szerencsem, csak gulyashoz ami altalaban jo szokott lenni, nekem csak a koret hianyzik, mert az nagyon egysikon (krumpli valtozatok vagy felbarna kenyer) mozog.
Egyebkent a csehek nagyon "etel-fasisztak", peldaul ha megprobalsz rantott sajthoz rizset kerni, elosszor nem hiszik el, hogy ekkora orult vagy majd siman megtagadjak es kozlik, hogy az bizony krumplival lehtseges csak...

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2013.01.07. 23:39:31

@Csehszlovák Kém: Ajánlom figyelmedbe a Magyar Elektronikus Könyvtárat, ahol a sikerlistán évek óta a Top 10-ben szerepel Gárdonyi könyve:
www.mek.oszk.hu/00600/00656/index.phtml

károly szántana 2013.01.07. 23:45:57

Milyen húsból főzték a gulyást? Hát méretlenből, legalábbis egy bizonyos szklabonyai származású parlamenti tudósító szerint.

csíki sándor · http://www.foodandwine.hu 2013.01.08. 00:10:02

Igazán kár az elnagyoltságért és helyenként a tárgyi tévedésekért is, ahogy az is elfelejtődik, hogy a nemzetépítő nacionalizmus nem önsorsrontó magyar találmány, hanem a 19. század meghatározó szellemi áramlata, így aztán nem csak Magyarországon, hanem éppenséggel Nyugat-Európában is hatással van a század folyamatira. Ami pedig a gulyás/pörkölt/paprikás időbeli és térbeli elterjedésére vonatkozik, érdemes lenne alaposabban körbejárni, mert a leírt formában egyszerűen nem igaz. Amúgy a gulyás (goulash, Gulasch) elnevezés osztrák közvetítéssel terjedt, s a világ más részein az marad, ami nálunk a pörkölt, mint azt tudjuk. A gulyásleves az 1880-as években önállósul, megtartva a gulyás elnevezést a hazai levesnek. A cseh (prágai), osztrák, dél-német gulyás változatok a Monarchia-korabeli kaszárnyakoszttá válás eredményeként terjedtek és kezdtek önálló életet élni másutt is, így a szlovákok körében is. Váncsa szellemes, általában élvezem is a stílusát, mert jó, de a fenti témában éppenséggel nem tekinthető mérvadó és alapos forrásnak. Ami pedig a "nemzeti" ételeket általában illeti, akár Szlovákiában, akár nálunk, mindkét országban, s másutt is, a konyha etnoidentifikációs szerepet is betölt, amire egyebek között Stoličná Rastislava szlovák professzornő írásai mutatnak rá.

sánta vas 2013.01.08. 00:10:54

@quendelapo: Magam is így gondolom. Nyilván a marhapásztorok étrendjében is ritka volt a friss marhahús-többnyire slambucot, szalonnát, szárított húst stb. ehettek-de járandóságuk egy részét élelem formájában kapták, és esetenként nyilván jutott nekik friss marha is valamelyik közelebbi város mészárszékéről. Többnyire akkor amikor még vagy már hűvösebb idő volt. Valszeg a helyszínen nem álltak neki marhát ölni, hiszen fel se tudták volna használni azt a rengeteg húst, és nem is az ő tulajdonuk volt a gulya.
A gulyás(mint étel) állagát tekintve egyet kell értenem a posztolóval. Ez egy sűrű, ragu jellegű étel volt a pásztoroknál, és nem egy leves.

Bicepsz Elek77 2013.01.08. 00:11:06

Azert azt senki ne mongya, hogy a marhapasztor nem jutott marhahushoz!!! Azert meszarosok akkoriban is voltak, neha termeszetben kaptak fizetest a marhapasztorok is(valakik meg a dogkutakbol is kiszedtek a hust). En viszont ugy tudom, a torokok szerint ok talaltak ki es hoztak be a 150 ev alatt Magyarorszagra.

bioLarzen 2013.01.08. 00:27:06

Az Egri Csillagokkal kapcsolatban: abba belegondoltatok, hogy - mégha írta is volna Gárdonyi gulyást (nem írta), vajon honnan tudhatta volna?

Az Egri Csillagok regény, nem oknyomozó riport vagy rendőrségi jegyzőkönyv - ennyire kell tehát szentírásnak venni ;)

bio

bioLarzen 2013.01.08. 00:27:14

@Bicepsz Elek77: Mondjuk, a gulyás eléggé simmel a tradicionális török ételkultúrába és ízvilágba, ez tény...

bio

schawo2 2013.01.08. 01:17:53

És a legjobb gulyáslevest nem mi magyarok, hanem (sajnos) a románok készítik ciorba de vacuta (csorba de vakuca) néven.

pappito · http://pappito.com 2013.01.08. 01:28:31

@Bicepsz Elek77: javallom olvass bele a Tardi helyzet, cifra nyomorúság c. munkába (szociográfia a harmincas! évekből)

a paraszt kajája nagyjából körülírható a szalonna, rántott leves, kenyér háromszöggel, időnként hagyma. a gyerekek napi kajája egy szelet olajba áztatott kenyér volt, és ezek parasztok, nem földtelen gulyások, akik bérbe őrzik az uraság marháit.

Nem hinném, hogy a száz éve a gulyások olyan gyakran zabáltak volna marhát (hús egyáltalán), szerintem VÁncsának lesz ebben igaza. Úgy éheztek, mint a pinty, nem véletlen, hogy az összes ünnepi kajánk atomnehéz, zsíros, és, hogy mindenét megesszük minden állatnak, tán csak a szemét nem.

Az, hogy természetben kaptak juttatást a gulyások az egy dolog, ez nem biztos, hogy húst jelentett, élő állatot meg szinte biztosan nem, hol tartotta volna? mivel etetik? Akinek egy tejelő tehene volt az már módos embernek számított.

Nincs itt néprjazos?

algi 2013.01.08. 02:32:59

@Mojzes Pál: Móricz Zsigmond műíró volt. Nem a történelmet jegyezte le. A vidéki környezetet felhasználta eszközként a műveihez. Ahogy a westernfilmek az amerikai Vadnyugatot.

Nazgûl 2013.01.08. 02:33:29

Tok menő Váncsa ostobaságával villantani, de sajnos, SAJNOS a poszter is pont olyan ostoba mint az idézett alany. Értsük meg miért gulyás a gulyás. És pont.

Marie-Luise (törölt) 2013.01.08. 03:10:33

@pappito: az egy hatalmas ostobaság, hogy a parasztok, pásztorok éheztek régen (ma messze több adót fizet az ember, mint pl. a középkorban)
nem ettek annyi húst, mint ma, de ez nem éhezést jelent, csak más volt az étrend, más volt a termelékenység, technológia

ha megnézed a járandóságát egy gulyásnak, akkor kiderül, hogy módos embernek számított, hatalmas értékre, a gulyára ügyelt, nem cseléd volt
(Debrecen környékét ismerem, itt régen nagy biznisz volt a marhatartás a Hortobágyon, ami akkor város pusztája volt, a tőzsérek (gazdag marhakereskedők) mellett a gulyások, pásztorok is nagyon jól éltek belőle, kihalásos alapon kerültek oda emberek)
a pusztát nem csak úgy használták a saját szakállukra, ott gazdálkodás folyt, szigorú szabályzatok alapján, a város felügyeletével
nem szolgák, csicskák, csóró senkiháziak, ostoba fajankók, hanem szakértelemmel rendelkező gulyások, juhászok ügyeltek az állatokra, és jól meg is fizették őket ezért

állategészségügy, kereskedelem, számadás, a szabályzatok ismerete... ez akkor kiemelt kaszttá tette az állatokkal foglalkozókat

az, hogy valaki nem földet művel egy jobbágytelken, nem azt jelenti, hogy szegény volt
a gulyás felelősségteljes munkát látott el, megfizették érte, részben hússal is
ahogy a molnárnak sem volt földje, mégis módos ember volt, mert szolgáltatott
a gulyás is szakember volt, megfizették a szaktudását

igen, a harmincas évekre már a gulyás, tanyasi, elzárt élet már nehéz munkát jelentett a fejlődő városi élethez képest, az ország a trianoni béke után elvesztette gazdasági erejének nagy részét, a marhakereskedelem is megérezte ezt
az elérhető életszínvonal messze túlmutatott már azon, ami akár 50 évvel korábban is standard volt

távolabbi példa, de talán megvilágítja a helyzetet, hogy a vályogvetés, kosárfonás, fakanalazás régen egyáltalán nem számított megvetett munkának, rá is álltak ügyes cigányok, de a technológia elavulása, életmódváltás miatt lesüllyedtek, elvesztették munkájukat, megbecsültségüket

az is egy ostobaság, hogy azt állítod, hogy nem volt hol tartani a gulyásnak az állatát, amit kapott... más tartotta neki, ilyen egyszerű, odacsapta a többihez
a gulyás-juhász is mások állatait őrizte a közös városi pusztán

az általános középkori, kora újkori éhínségről szóló legendák meg hatalmas butaságok, hogy mindenki az éhen halás ellen küzdött és folyton akasztották a jobbágyokat a gonosz földesurak és mindenkit vastrónon égettek meg, miközben az első éjszaka jogára hivatkozva erőszakolták sorra a kislányokat
ezt a sok hülyeséget a kommunista történelemírás szépen beleverte az emberek fejébe

az igaz, hogy ha jött egy háború, aszály, természeti csapás, akkor volt éhezés, de nem volt olyan, hogy normális békeidőben éheztek volna az emberek
sőt, pl. több szabadnapjuk volt, mint a mai munkavállalóknak (egyházi ünnepek, szentek emléknapjai, búcsúk stb.), kevesebb volt az adóteher (kevesebb közszolgáltatásért cserébe)

a tartósítási technológiák miatt zsírban tették el a húsokat, szalonnát, füstölt ételeket készítettek, ez egészségtelen, de még mindig egészségesebb, mintha megromlott ételt ettek volna
nem véletlenül vágták a disznót télen

Marie-Luise (törölt) 2013.01.08. 03:10:50

@algi: Móricz sokszor hetekig vendégeskedett a dédnagyapáméknál
elég disznó humora volt állítólag...
és nagyon jó étvágya

@schawo2: azt ugye vágod, hogy éppen arról van szó a cikkben, hogy a gulyás az nem egyenlő a gulyáslevessel
olvasd el a hivatalos szakács iskolai szakácskönyvet, benne van a gulyás, mint főétel
nem leves

amúgy mindkettőt szeretem, de a nevüket nem keverem

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2013.01.08. 08:21:59

Az nem igaz, hogy kulfoldon a "Gulyas leves" ismeretlen fogalom! Ettem igy Kanadaban is levest, de meg itt Pekingben is Gulyas leves van az etlapon az orosz etteremben illetve a belga haverom altal uzemeltetett olasz etterem menujen.

Bélabáttya (törölt) 2013.01.08. 08:22:29

@Marie-Luise: Csak tudnám, hogy kinek a derekát kéne letörni azért a zavaros, kissé zsíros léért, amiben szittyadt répadarbok úszkálnak bánatosan, és gulyáslevesként próbálj eladni a magyar éttermek zöme? Ennyi szar szakács, lehúzós tulaj csak nincs a világon, akik nagyjából egyformán basznák el ezt az egyébként nem túl bonyolult levest.
Ha ifjabb lennék, simán szerveznék egy különítményt, végiglátogatni a budapsti éttermeket, és feletetném a szakácsokkal, üzletvezetőkkel, tulajokkal azt a moslékot, amit gulyáslevesként tálalnak manpság.

esefe 2013.01.08. 08:22:44

@Nazgûl: És nem csak most. A magyargyűlölet nagy ostobaságokat mondat néhány primitív tóttal.

平八 2013.01.08. 08:23:01

1) A Magyar Hírlap leszélsőjobboldalozása legalább akkora dilettanciára vall, mint amekkorát a MH a szóban forgó cikkében elkövetett.
2) Gulyást köbö. mindenből lehet csinálni. Csirkéből is. Mi abból csináljuk. Sőt, van hús nélküli is (hamis gulyás).

quendelapo 2013.01.08. 08:23:34

@pappito:
A 30-as évek válságos éveiben teljesen más helyzetben voltak a parasztok és a gulyások is, mint a monarchia fénykorában. Ráadásul a gulyás étel első leírása vagy 150 évvel korábbról származik. A 17. századi marhapásztorok, akik németországi,itáliai piacokra hajtották a marhákat valószínűleg jól fizetett szakemberek voltak, nem éhbérért vállalták ezt a veszélyes feladatot. A gulyás az ő ételük volt, nem az 1930-as évek nyomorgó parasztjaié.

Romboljuk le a modern világot... (törölt) · http://www.youtube.com/watch?v=9vq63q45qfk 2013.01.08. 08:23:43

na, okoskodik a macesz klub ezzel a modoros szláv focibuzi díszfaszogánnyal az élen

bat4 2013.01.08. 08:23:49

Közösültem a dotohos anyáddal.

gmihaly@citromail.hu 2013.01.08. 08:25:03

@quendelapo: Miért gondolod, hogy marhában kapták a pásztorok (gulyások) a természetbeni javadalmazást? Inkább terményben, stb. kapták azt, de a marhák egészben, a hajdúk által lábon hajtva mentek a célállomások felé (Milánó, Bécs, Prága, stb.). Pesten átkeltek a Dunán a hajóhídon, majd az Ördögárok partján felmentek a Mészáros utcáig, ott egy kis részük azért az utcában működő húsosoknál kötött ki. Ez az utca ma is vesz egy pöpec balkanyart és folytatódik Bécs (Prága, Milánó) felé. Mellesleg a pásztorok szoros elszámolással tartoztak a számadó felé és a beteg, elhullott állat nyíilván tartására is volt rendszeresítve egy "dögrovás".

r4hu 2013.01.08. 08:26:02

Marhahús-értékesítésre szakosodott húsipari ágazat Magyarországon a késő középkor óta a mészáros mesterség. A mészárosok már a 14–15. században is a városok leggazdagabb iparosai közé tartoztak, minthogy a marhakereskedelembe is bekapcsolódtak (MN III. 214–218). A pásztorok, parasztok nem taglóval ütötték le a marhát, mint a mészárosok, hanem megfojtották vagy belső vérzést idéztek elő nála, hogy külsérelmi nyomot ne mutasson a bőre; ugyanis az esett jószág, a dög bőrével el kellett számolniuk. A marhapásztorok kedvelték a fiatal tinót, a hízó göbölyt, s olykor a borjúnak se kegyelmeztek. A hús javát pörköltnek, paprikásnak készítették el, s az Alföld nagyobb részén szárazhús, szárított hús is készült belőle az 1930–1940-es évekig. A saját faggyújában, hagyma nélkül főzött marhahúst 4–5 napon keresztül szárítgatták a napon. Gyékényre, szűrre terítették, s egy bojtárgyerek naphosszat hajtotta róla a legyeket. A tűző napon zörgősre szárított húst iszákba, tömlőbe, vászonzsákba tömték és gödör hűvösében vagy otthon a padlás szellős helyére akasztva tárolták. A kiskunsági gulyás a szárított hús egyik részét hazaadta, másik részét a cserénynél fogyasztotta el társaival (Tálasi I. 1936b: 224–225; Paládi-Kovács A. 1974).
mek.niif.hu/02100/02152/html/02/328.html

SZDSZPistike 2013.01.08. 08:26:13

az index beépített hozzászólás generátor provokátora ismét kitett magáért.
remélem a lelkét is eladta z ördögnek, és azóta minden éjjel análisan felkínálja magát neki.

2013.01.08. 08:45:31

Tényleg igaz, hogy egy ország elpusztításához elég elvenni, a kultúráját és történelmét. Mindenhonnan visszaköszön ez. Ahogyan a Tokaji borról is szépen lassan kiderül hogy inkább szlovák mint Magyar (bazdmeg!) lassan a gulyásról is megtudjuk, hogy valójában a bigmek alapja, és eszkimók kezdték először készíteni. Az hogy egy ilyen Váncsa féle emberke véleményét tekinti a posztoló etalonnak, és autentikus forrásnak, az több mint gáz.

Kismacska (BELLA) 2013.01.08. 08:46:00

@Csehszlovák Kém:

Köszönöm. Megint tanultam valamit! :)
Azt láttam, hogy Goulash van a cseh konyhában is. De egyébként miért ne lehetne? Olyan közel élnek a népek egymáshoz, miért ne vehetnének át kajákat egymástól?!

Ütött, amit a Váncsától beidéztél. :)

Sárfehér 2013.01.08. 08:46:11

Finoman jegyezzük meg, hogy a magyar konyha leginkább a "leves" (és a főzelék) fogalomban különbözik a nyugat-európaiaktól. A többi konyhában nem igen ismerik a levest.

Az olaszoknak van húslevesük (brodo), de azt szezonális ételnek tekintik, a "zuppa" pedig egy nagyon kevéssé respektált étel.

A németeknek "eintopf"-juk van, ami egy sűrű, leves és pörkölt közti valami. Nem is értik a pörkölt és a gulyásleves közti különbségtételt, az egyik egy hígabb, a másik egy sűrűbb "Goulasch" a számukra. (A főzeléket meg pláne nem tudják hova tenni.)

A gulyás, slambuc, (bajai) halászlé, puliszka stb. mind egytálételek, azaz olyan ennivalók, amiket a külterjes foglalkozást űzők (pásztorok, halászok) a konyha nélküli átmeneti szálláson, egy szál bográcsban el tudnak készíteni. Az állattartást és a halászatot is máshogy csinálták talán Nyugat-Európában, ezért ott a bográcsban készült ételek is ritkák vagy ismeretlenek voltak, így lettek ezek magyar eredetű ételek.

Egyébként minden nép ápol kétes eredetű, vagy egyenesen friss keletű hagyományokat. Nincs ezzel semmi baj, csak nem kell túl komolyan venni. Pl. cseheknél, magyaroknál egyaránt a jelenleg érvényes honfoglalás történet egyaránt bibliai ihletésű, meglévő töredékekből a XIX. században rakták össze. Nem nehéz Cseh apó és Álmos személyében Mózest fölismerni. Stb.

(Egyszer igazán szívesen olvasnék egy olyan posztot itt, hogy mi köti össze a cseheket és a magyarokat. Pl. arról a mélyen elhallgatott dologról, hogy a cseh nyelv intonációja miért idegen a szláv és az indoeurópai nyelvek közt, és vajon miért azonos a tipikus finnugor - magyar - intonációval?)

joszip 2013.01.08. 08:46:27

Akinek a gulyásról is ez jut az eszébe:

szélsőjobb
nacionalista hagyomány
magyarország nem létezett 1920 előtt

az menjen el pszichológushoz. Sok az identitászavaros ebben az országban, ő majd segít megtalálni az igazit. Lehet, hogy utána nyelvet kell tanulni, de megéri.

quendelapo 2013.01.08. 08:54:54

@gmihaly@citromail.hu:
Például azér mert legelőhasználat is szerepelt a bérükben, tehát volt saját marhájuk is, esetleg kaptak a borjakból.

károly szántana 2013.01.08. 08:57:09

@r4hu: Amúgy ezt a technikát már kalandozó őseink is ismerték, feltalálva kvázi a zacskós levest (a szárított főtt húst forró vízben újrapuhították)

O Gude Ale 2013.01.08. 08:57:30

"Gergely látta a maga bástyájáról, hogyan ömlik a fekete pernyehullásban a tarka török had a templombástya felé.

- Itt maradj! - kiáltotta Zoltaynak, s ő maga a kardját kivonva rohant a templombástyára.

Útközben az üstök mellett rohant el. Azoknak a levese főtt ott, akik délben vártán voltak, s most kerültek volna ebédhez.

Gergely egy pillantást vetett a nyolc nagy üstre, amelyben az apróra vágott hús forró leve gőzölt és rotyogott.

Áttaszította az egyik üst fülén a rudat, s odakiáltott a tálas parasztnak:

- Fogja kend! A többit is hozzátok a bástyára!

S mikor fölértek, lezúdította a forró levest a létrákon sokadozó törökökre.

Varsányi, mikor felocsúdott, az asszonyt látta maga előtt a földön. A két pap azon ingesen-stólásan a falakra rohant, a két paraszt meg kétfelé, vélhetőleg az ágyúkhoz.

Varsányi fölemelte Évát a vállára, mint valami zsákot, és a palotába vitte. Gondolta: ha királyi követ, oda való.

S átadta Baloghnénak, hogy locsolja fel.

Csak az ostrom visszaverése után szemlélték meg, hogy a robbanás micsoda kárt okozott.

A templombástya jobb oldala a sekrestyével együtt fekete, tátongó üredék volt. A várfal az éjjeli építéssel együtt ledőlt azon a helyen, s a két szárazmalomnak, amelyik ott dolgozott, csak a düledéke volt meg. A sekrestye oldalában harminc vágni való marha állt. Azok vérükben döglötten hevertek.

A vártán volt nyolc legényt darabokra tépetten találták meg. Odaveszett egy hadnagy is, Nagy Pál, akit Báthory György küldött harminc drabanttal Erdőd várából.

S a közelben álló katonák közül is sokan megsebesültek. Egy Horváth Gergely nevű vitéznek vállban szakította le a karját a robbanás valami köve. Még aznap meghalt, s még aznap lebocsátották a temetőbe.

A várbeliek csak akkor tértek tulajdonképpen észhez, mikor látták, hogy a török nem bírt a várba felhatolni.

- Az Isten velünk van! - kiáltotta Dobó a haját hátrasimítva és az égre pillantva. - Bízzatok, vitézek, az Istenben!

Az ostromot voltaképpen a leves verte vissza. A török hozzá volt szokva tűzhöz, kardhoz, kopjához, de a forró leveshez nem.

Amint az első létrán végigömlött a forró, paprikás lé, az embereket mintha lesöpörték volna. A létrák alján tolongó had is szerteugrott. Ki a kezéhez kapott, ki a nyakához, ki az arcához. A fejüket pajzzsal takarva kotródtak el a falak alól.

A várbeliek könnyebben lélegzettek."

www.mek.oszk.hu/00600/00656/html/05.htm#5

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.08. 09:04:12

és ez meglepő, hogy a M hírlap nem ért valamihez?

quendelapo 2013.01.08. 09:04:22

@Jankove:
Fénykorában Tokaj igazán kozmopolita vidék volt.
Váncsa jól ír, amit itt a poston a gulyásról idéznek tőle, az hülyeségnek tűnik, lehet, hogy viccnek szánta:)

Lescol 2013.01.08. 09:06:57

MH mint szélsőjobb napilap?

látom tájékozott a szerző...

Lescol 2013.01.08. 09:11:02

és még valami

"Ja, és egészen nyugodtan lehet főzni disznóból is."

NEM lehet. Az nem gulyás, még ha úgy is főzöd. Bmeg inkább csendben maradtál volna, mithogy egy ilyen témába belekeversz valami nacionalista baromságot... atyaég

bahahaha 2013.01.08. 09:20:30

@Marie-Luise: "az egy hatalmas ostobaság, hogy a parasztok, pásztorok éheztek régen (ma messze több adót fizet az ember, mint pl. a középkorban)"

Azt azert vegyuk eszre, hogy azert fizetunk ma tobb adot, mert tobbet tudunk fizetni.

Egyebkent az elso ejszaka joga nem kommunista propaganda, mar a XVIII. szazadban is ezzel hulyitettek egymast az emberek (pl. a Figaro hazassaga is errol szol, aztan Mozart talan megsem volt egy Kabalevszkij).

Lescol 2013.01.08. 09:21:44

@HavocS [www.obsidianshell.com - sunametál]: itt a pont :D

az ilyen írással agyoncsapja a szerző a mondandóját.. tudod, úgy kezdte, hogy ő visszaütött .. mint az oviban

greatwideopen · http://baconakbisztro.blog.hu 2013.01.08. 09:22:04

A posztoló megint kitett magáért. Gulást mindenhol főznek. Mindenütt másképp. Az USAban a gulás az leves, Lengyelországban gulasznak egy pörköltszerű ételt neveznek.
Ha viszont egy mesterszakács nekiáll magyar gulást főzni akkor az legyen autentikus. Csak ennyi.
A krumplileves az legen krumplileves. Nahát!
Én se nevezem pl. a jókai bablevest zureknek, ha ez utóbbit főzöm, na pláne kamerák előtt főzném, az valódi lengyel zurek lenne, noha azt is minden háziasszony másképp készíti, de megvan az a határ amin belül még annak tekinthető.

joszip 2013.01.08. 09:22:12

Ja kihagytam az "etnikai alapú soviniszta" gondolkodást a receptekkel kapcsolatban. A hozzászólók többsége nyilván nem találkozott még "receptnáci" francia séfekkel.

rambo13 2013.01.08. 09:25:01

namármost senkinél nem láttam, de azért mindenki ismeri a legismertebb echte magyar disznóból készült gulyást. ez pedig a híres Székely-gulyás, Székely József író (egyébként Petőfi jó barátja volt) "találmánya". Különböző források más és más sztorit kerítenek hozzá, de a lényeg, hogy semmi köze a székelyekhez, és biza nem más mint sertéspörkölt savanyúkáposztával.

Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe 2013.01.08. 09:37:49

lehetne kerni egy kis őstótocska konyha leirast is, aminek az alfaja es omegaja a krumpli?

Sárfehér 2013.01.08. 09:55:12

Egyébként az ilyen "gasztroetnikai" viták egyáltalán nem ritkák a világban. Beszélj egy bolgárral, elmagyarázza neked, hogy a szemét görögök ellopták a muszakát és a szőlőlevélbe töltött húst, és görög ételként adják el a világban. Vagy a spanyolok szerint a pármai sonka az ellopott, elcseszett spanyol "jamón". Továbbá szerintük az olaszok csalárd módon felvásárolják a spanyol olívaolajat, és dupla áron olaszként adják el a világnak. Mert az olaszok maguk - megint csak a spanyol narratíva szerint - képtelenek rendes olívaolajat csinálni.

Ezt mind szépen meghallgatjuk, megjegyezzük, de nem csinálunk belőle különösebb problémát.

fazzoletti 2013.01.08. 09:55:40

@közlekedési bűnöző:
Íme a részlet:
Útközben az üstök mellett rohant el. Azoknak a levese főtt ott, akik délben vártán voltak, s most kerültek volna ebédhez.

Gergely egy pillantást vetett a nyolc nagy üstre, amelyben az apróra vágott hús forró leve gőzölt és rotyogott.

Áttaszította az egyik üst fülén a rudat, s odakiáltott a tálas parasztnak:

- Fogja kend! A többit is hozzátok a bástyára!

S mikor fölértek, lezúdította a forró levest a létrákon sokadozó törökökre.

Tehát szó sincs itt gulyásról....

Űrlény Lajos · http://urleny.blog.hu 2013.01.08. 10:07:16

"nemes által nem fogyasztott egyszerű pásztorétel" vs "Hogyan került hát a vagyont érő marha a nagyon-nagyon szegény gulyásembernek a bográcsába bele?"

fofofo 2013.01.08. 10:55:08

Szlovéniában, az olasz határhoz közel, egy kempingben a helyiek mondták hogy estére főznek gulyást. Főztek is, paprika nélküli marhapörköltet, húsos tortellinivel. Finom volt, és csak 2 euro. Az emberek meg nagyon kedvesek, mint szinte mindenhol Szlovéniában. Közülünk meg senkit nem zavart, hogy ők gulyásnak nevezik ezt a fura izét.

Tsikorgo 2013.01.08. 10:55:18

Ajánlott olvasmány:
1) Népi kultúra, közkultúra, jelkép: a gulyás, pörkölt, paprikás / Kisbán Eszter ;[közread. a ] MTA Néprajzi Kutatócsoport. Bp. 1989.
Vagy
2) Parasztételből nemzeti jelkép : a gulyás esete 1800 körül / Kisbán Eszter
In: Janus. – (1989) 6/1., a nemzeti kultúráról, p. 53-58.

Töksi 2013.01.08. 11:00:28

Szentesi Zöld is egy hülye, csehszlovák kém is, meg Váncsa is.
Szentesi hülyeségét a kém jól vázolta, a gulyás már túllépett határainkon, legyünk büszkék rá, és ne lássuk benne a magyarság megsértését, ha valakinek knédlivel esik jól :-))A bloggazda hülyeségét nem kell vázolni, az nyilvánvaló eddigi munkásságából is, Váncsa meg azért hülye, mert nem tudja, hogy már a XIV. századtól ezres gulyákat tereltek Európa nyugati felébe Magyarországról. És vajon mit ettek a marhákat terelő hajdúk? Rántott csirkét? :-))) Sőt, utána lehet nézni, fennmaradtak abból a korból való uradalmi elszámolások, ahol a konyhára kerülő húsok között magasan a marha vezet, a sertés szinte elenyésző, a baromfi meg csemegének számított. Ha lesz kedvem, keresek egy ilyet. :-)

quendelapo 2013.01.08. 12:03:52

@rambo13:
Ott van pédául a lengyel bigos, ami szinte ugyanaz, mint a székelygulyás. Igaz, tesznek bele gombát és kevés marha húst is, paprikát pedig nem. De hát az ember azzal főz, ami van. Ilyen káposztás húsokat mindenhol ettek Közép-Európában, Erdélyben is...
Ettől még Székely József (is) ehetett ilyet Szegeden .

újvámpír 2013.01.08. 12:04:00

Gergely látta a maga bástyájáról, hogyan ömlik a fekete pernyehullásban a tarka török had a templombástya felé.

- Itt maradj! - kiáltotta Zoltaynak, s ő maga a kardját kivonva rohant a templombástyára.

Útközben az üstök mellett rohant el. Azoknak a levese főtt ott, akik délben vártán voltak, s most kerültek volna ebédhez.

Gergely egy pillantást vetett a nyolc nagy üstre, amelyben az apróra vágott hús forró leve gőzölt és rotyogott.

Áttaszította az egyik üst fülén a rudat, s odakiáltott a tálas parasztnak:

- Fogja kend! A többit is hozzátok a bástyára!

S mikor fölértek, lezúdította a forró levest a létrákon sokadozó törökökre.

Siri Keeton · http://thedarkenlightenment.blog.hu/ 2013.01.08. 12:35:48

A hajdúk is eredetileg marhapásztorok voltak, ők hajtották a marhákat a németországi és ausztriai piacokra, nyilván egyben fegyveres őrséget is biztosítva a marhák számára. Nyilván nem voltak vagyonosak, de jól éltek, hiszen ha éheztek volna, akkor nem védhették volna meg a gulyát a tolvajoktól. Elképzelhető például, hogy az ő ételük volt a gulyás.

Valamint nekem nem tűnik akkorának a távolság a gulyás (marhapásztor) és a hajdú (marhapásztor+fegyveres őr) között, ergo nem tartom teljesen hihetőnek, hogy a marhapásztor annyival rosszabbul élt volna, mint a hajdú (aki ugye a XVI. században már majdnem nemesember volt, a XVII. századra már valamiféle kollektív nemességet is kaptak).

Siri Keeton · http://thedarkenlightenment.blog.hu/ 2013.01.08. 12:42:00

@Csehszlovák Kém: Mindenesetre Gárdonyi üstben rotyogó paprikás levesben apróra vágott húsról ír, ez kísértetiesen gulyásszerű. 1901-ben így képzelték el a végvári vitézek ételét. Ergo 1901-ben már létezett a legenda, ergo nem igaz a poszt végén írt állítás, hogy "maximum a II. világháború előtti időkre nyúlik vissza" ez a kulturális hagyomány. Mivel akkor minimum az első világháború előtti időkre is visszanyúlik.

Siri Keeton · http://thedarkenlightenment.blog.hu/ 2013.01.08. 12:49:48

www.hnp.hu/78-8314.php

Itt van ez a részlet, miszerint a pásztorok nem voltak egyáltalán szegény emberek, hiszen óriási vagyont őriztek:

"A laikus közvélemény a pásztorok mindegyikéről azt tartja, hogy a falusi társadalom ranglétrájának legalacsonyabb fokán, a cselédséggel következik soron. Ez a vélemény igaz, ha csak a falusi csordást és csürhést tekintjük ilyennek. Ám ha jobban megvizsgáljuk a pásztortársadalmat, azt látjuk, hogy a feudalizmus idején nemcsak a zsellérség soraiból kerültek ki a pásztorok, voltak köztük telkes jobbágyok és armalis nemesek fiai is. A nagyértékű állatvagyont ugyanis az uradalmak, különösen pedig Debrecen városa és gazdaközönsége nem bízta nincstelen, "szélfútta" emberekre, hanem csakis olyanokra, akik rendelkeztek némi vagyonnal, saját jószágállománnyal. Természetesen csak a jószágért felelős számadó esetében voltak ilyen elvárások. A bojtárokat viszont a számadó fogadta fel és ő felelt érettük. "Míg a bojtárok sokszor valóban 'szélfútta' emberek, a számadó mindig elismert családból való, a címeres pásztorok valóságos dinasztiákból kerültek ki." A számadó vagyonával felelt a rábízott jószágokért, kiválasztása tehát alapos körültekintést igényelt. A pásztorok alkalmazása csak egy idényre, kihajtástól behajtásig szólt. A számadót szinte ünnepélyes körülmények között fogadták fel a gazdák."

rH 2013.01.08. 14:21:24

@OrangeOrder: goulash az angolos irasmod, a gulasch pedig a nemetes.

The Ghost Wolf O1G · https://www.youtube.com/watch?v=Hy6Cf9nGNiw 2013.01.08. 14:21:33

@Lázár-Nagy Zoárd:+1. Nagyon igazad van. Nekem is tele van a hócipőm a turbó magyarokkal, és a fölösleges turbó magyarkodással. Ez egy széles világ, ahol élünk, és nagyon sokféle konyha létezik. Ebben a magyar is csak egy konyha. És ha engem megkérdeznek, hogy mi a kedvenc ételem, akkor sok minden eszembe jut a homártól kezdve a kagylón át a jó véresen hagyott steakig, de a gulyás nem. Pedig magyarnak érzem magam.

Csak az ilyen Szentesi Zöldi László féle turbó magyarokkal ellentétben, és ha küldöldön járok megkóstolom az adott konyha fogásait is, és nem csak az otthonról hozott konzerveket eszem, mondván, hogy az az igazi, mert az MAGYAR.

2013.01.08. 15:10:19

@Sárfehér: Ember! Ezt szépen megmondtad. Tényleg.

pluto111 2013.01.08. 16:34:02

Érdekes a cikk, meg a komment-ek. A Jimmy tényleg valami lecsó szerűséget készített (kaliforniai paprikából, brrrr) és sült húst tálalt hozzá. Itt meg mindenki a gulyás és a gulyáslevesről irkál.

Ha valaki a fúziós konyhát szidja az meg nem biztos, hogy buta ember.
Nem arról a fúzióról van szó, hogy 10 éve megjelentek errefelé a törökök a kebab-jukkal, ma meg már mindenki fogyasztja.
Hanem a mostanában "divatos" túlerőltetett dologról. Gulyás, lecsó, kebab stb. sok generációt megélt és még 100 év múlva is lesz, amik meg mostanában a fúziós konyhákról kikerülnek arra 2 év múlva már senki nem fog emlékezni mert nem sokat érnek.

Sárfehér 2013.01.08. 19:51:39

(Ezt próbáltam egész nap elküldeni, talán most sikerül.)

Egyébként Szentesi annyira nem hülye.

Hallunk arról, hogy izlandi halászhajók rendre felkeresnek egyes, a Brit
szigetekhez közeli vizeket, ott a britek leadnak rájuk egy-két
figyelmeztető lövést, majd az izlandiak eltávoznak. Erre a szertartásra
azért van szükség, mert az adott terület nemzetközi víz, de Nagy Britannia
igényt tart rá. Ha az izlandiak a rendszeres megjelenéssel nem
kérdőjeleznék meg a brit igényeket, akkor Nagy Britannia tényleg
megtarthatná a területet.

A gulyás tényleg elterjedt étel, és szerencsére egyelőre magyar eredetűnek
tartják. Hallottam már némettől, hogy "újabb kutatások szerint" valójában
ősi német étel. Ha nem állnánk ki rendszeresen azzal, hogy a gulyás magyar
étel, és csak mi tudunk jó és autentikus gulyást készíteni (akkor is, ha
ez nem teljesen igaz), akkor úgy elveszítenénk a gulyás magyar voltát,
mint a sicc.

Vö. mit tartanak a csehek a sörükről (helyesen, egyébként). Pl. hogy
aposztofálják a szlovák söröket. (Ha megisszuk a tejet, a színe és az íze
is megváltozik bennünk. Ha a cseh sört, a színe nem, csak az íze. Ha a
Saris sört, akkor se a színe, se az íze.) Vagy amit a Bernben tartózkodó
prágai (szlovák) mond a svájci sörről. (Megveszik a pilzeni selejt
tételeket, fölhigítják vízzel, palackozzák, majd eladják tripla áron.) Jól
teszik, megmosolyogjuk érte őket, tudjuk, hogy gasztrosovinizmusból ered,
ettől még nem rossz emberek.

pernahajder Campbell 2013.01.19. 09:47:16

Azért a szerző kicsit tovább is olvashatta volna Váncsát. Vagy lehetett volna annyira korrekt, hogy ne csak az ő világképébe illő dolgokat szemezgesse ki a szakácskönyvből. Váncsa ugyanis konkrétan leírja, hogy mi is az a pörkölt:

1. disznózsírral készítjük a pörköltalapot
2. jó minőségű, magjával együtt pirított házi paprikát használunk
3. folyadékot nem nagyon öntögetünk a hús alá, pláne nem rossz bort

Aztán azt mondja:

"Ezzel együtt lehet, hogy a nyájas olvasóm valamifajta olajjal készült marharagut preferál, és azt pörköltnek nevezi, joga van hozzá. Én az ilyesmit nem tekintem pörköltnek, ehhez pedig nekem van jogom."

Ennyi. Ez nem "gasztrosovinizmus".

Ha kifőzök egy adag tésztát, és odaadom egy szlováknak, hogy nesze, haluski, azt fogja mondani, hogy az nem az, és igaza lesz. Ha egy spanyolnak gépsonkát adok, és azt mondom, ez jamon, esetleg felgyújt a gecibe.

Akkor egy lecsós sertésragut miért kellene elismernünk pörköltnek?

Váncsa azt is mondja a marhapörköltről, hogy az az emberi szellem nagy vívmányai közé tartozik, valahol a pármai sonka, és az orosz kaviár magasságában, ha teljesíti a fenti feltételeket, és szerintem igaza van.

Ezért aztán nem kellene minden szart annak nevezni.

Ami pedig a "célszerű szegény emberek" étkezését illeti, ajánlom Tömörkény Istvánt, nála valószínűleg nincs autentikusabb forrás. Márpedig ő is azt mondja egy helyen:

„Az ebéd (..) egy másik étel, ami a kintvaló egyszerűbb életben ritkaság: marha húsából főtt leves.” Ezt az ebédet egyébként a városban eszi a kinti ember.

Másutt a gulyások reggelijét írja le:

„Gulyások és kutyák föléreznek, lerázván magukról az éji harmatot, a cserényember pedig, mielőtt humni menne, tejet melegít a bográcsban - abba kenyeret szokás aprítani. Kanállal éve jó, bolond, aki nem szereti.”

Ismét máshol az ebédjüket:

„Most jó ebédet kászolított a szárnyék-ember, tejes levest benne főtt tarhonyával.”

Húst evett ugyan az itteni ember, disznóvágáskor, majd apránként a levágott disznót, hétvégén, csárdában, vagy ha a városba elvetődött, de bizonyosan sokkal ritkábban, mint manapság mi. Esetleg a magától elhullott állatot megehették, mint ezek a juhászék:

„hús van ugyan a kéményben, de csak ünnepnapra telik. Juhászembernek ez körülbelül mindegy, mert nyáron át is leginkább csak akkor szokott húst enni, ha vagy ő beteg, vagy a bürge."

„Gulyásról”, mint ételről nem esik nála szó, „kishúst”, vagy „paprikás húst” emleget. Ez az elnevezés tehát a XX. század elejéig biztosan nem volt elterjedt azon a vidéken, ahonnan állítólag származik…
süti beállítások módosítása