Balogh Csaba, takarodj! - Ez a legújabb magyar nemzeti minimum, amit tehetünk.
Miközben Magyarországon évek óta egy szélsőjobboldali, neonáci párt van a parlamentben, Szlovákiában pedig ősszel került megyei elnöki székbe egy neonáci, a világ nemrég a holokausztra emlékezett. Eközben Orbán Viktor kormánya az 1944-es német megszállás alkalmából emlékművet szeretne állítani, amelynek fő üzenete, hogy a magyarok nem tehetnek itt semmiről, semmi közük a második világháború borzalmaihoz
Magyarország átlépte a politikai Rubicont, ezúttal hivatalosan is jár a náci jelző. Annyira pedig ezen már nem is csodálkozunk, voltak ráutaló jelek, de hát még a legoptimistábbak is konkrétumokat szerettek volna látni. Hát tessék: Balogh Csaba, Magyarország szlovákiai nagykövete találkozott, kezet fogott és tárgyalt Marian Kotleba besztercebányai megyei elnökkel, hírhedt neonácival.
Zárójelben jegyzem meg: nem ez volt az első kézfogásos botrány, egy hónappal ezelőtt, Kotleba megyei elnöki pozícióba nevezése kapcsán, kezet fogtak a Magyar Közösség Pártjának képviselői is.
Kotlebával ugyanis nem szokás parolázni. Magyarország hivatalosan is náci ország lett, így ezen a találkozón sem lehet csodálkozni. Magyarország hivatalos képviselője ugyanis legitimizálta ezt az embert, aki 2006-ban még Kossuth szobrokat köpködött, 2010-ben pedig a romáktól szerette volna megtisztítani Krasznahorkát – többek között a helyi magyarokkal összefogva és rendszeresen masírozik roma telepek előtt vagy Josef Tiso dicsőségére.
Szlovák-magyar nacionalisták, egyesüljetek!
De helyesbítem magam: csak az csodálkozik a fejleményen, aki eddig nem volt képben.
Az, hogy Robert Fico kétszeres szlovák miniszterelnök Orbán Viktor egyik legjobb térségbeli barátja, különösebb igazolást nem igényel. Egymást másolják, egymás ötleteiből élnek, remekül megvannak néha el is pálinkáznak és érdekes módon a magyar kisebbség helyzetéről szót soha nem ejtenek. Pont úgy, mint a két világháború között, a reciprocitás elvének éveiben, amikor Horthy Miklós és Jozef Tiso vezette az országot.
Közeledett egymáshoz és a lehetséges együttműködést is elképzelhetőnek tartotta a Magyar Koalíció Pártja (tudják, ez a Fidesz szlovákiai bábpártja) és Danko a Szlovák Nemzeti Párt (tudják, ez a Slota-féle SNS) elnöke a TA3-ben folytatott tévévitában. Bárcsak Szlovákiának is lenne egy Orbán Viktora, mondta a viszontválaszban Danko, aki a magyar miniszterelnököt Kelet-Európa legbátrabb politikusának nevezete, hiszen a magyar érdekérvényesítés terén akár szembehelyezkedik a külföldi befektetőkkel, bankokkal.
Szociológusok szignifikánsan kimutatták, hogy a kisebbségi létben élő szlovákiai magyarok körében is meglehetősen vonzó jelölt volt Marian Kotleba, akire kimutatható számban érkeztek szlovmagyar szavazatok is. Szlovákiában is erős a Jobbik által már megismert populista hazugság varázsa: „de hiszen ezek legalább foglalkoznak a kérdéssel”, „ők legalább kimondják, mi a baj”.
Újabb fejlemény, hogy az úgynevezett mérsékelt jobbnak és szélsőjobbnak mondott állítólagos határok gyakorlatilag teljesen elmosódtak. A dotoho a minap mutatta be, hogy Marian Kotleba besztercebányai megyei elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök nézetei, például az Európai Unió vélelmezett politikájával kapcsolatban kísértetiesen hasonló, már-már szó szerint megegyezik (brüsszeli diktátum, gyarmati sor, nemzeti önrendelkezés csorbítása).
Háromszor keveredik hazugságba a nagykövet
Szabó József a pozsonyi nagykövet sajtófelelőse egyébként hazudik amikor a bummnak cáfolta, hogy a „cigánybűnözésről” tárgyalt volna Kotlebával. A szlovák sajtóban megjelent hír pontos fordítása ugyanis így hangzik: „(Balogh és Kotleba) megvitatták egy lehetséges találkozó esélyét is, amelyen, mint egyik alapvető problémával, a fokozódó cigánybűnözéssel szeretnének foglalkozni.” Tehát akkor legközelebb fognak tárgyalni?
Aztán a magyarországi diplomácia újabb verziója szerint mégiscsak tárgyaltak cigánybűnözésről, de nem úgy. Az újabb követi hazugság így hangzott: igen, beszéltünk a témáról, de nem abban a kontextusban. A nagykövetség szerint a „roma közösség integrációjának komplex társadalmi megoldásairól” tárgyaltak.
És ha még azt hiszik, hogy ettől jobban nem lehet összekavarodni, a legújabb magyarázkodás a 444 kérdésére érkezett: a cigánybűnözés kifejezés más megítélés alá esik Magyarországon, mint Szlovákiában, mivel a szomszédban a miniszterelnök és a belügyminiszter is használta.
Pontosítsuk a nagykövet szavait.
Romabűnözésről a szlovák nacionalista kormány belügyminisztere beszélt 2009-ben, az európai értelemben vett jobboldali Radicova miniszterelnök idején a szóhasználat nem volt kóser. Tehát Balogh nagykövet újra hazudik, mert Szlovákiában sem esik más megítélés alá a kifejezés, a baráti nacionalista tesók, mint te, Balogh, használják, de a szlovákok toleráns, nyitott, Európa-barát polgári-liberális politikusai nem.
Robert Kalinak jelenlegi belügyminiszer 2009-ben, az első Fico-kormány idején szintén ezt a posztot töltötte be. Akkor ezt nyilatkozta: “Nem csukhatjuk be a szemünket, a roma kriminalitás létezik”. Ugyanez a belügyminiszter, akarta 2006-ban a nyitrai diáklány Malina Hedvig megverését semmisé tenni, és napjainkig ő az, aki presszionálta az azóta kétgyermekes családanyát, aki végül Magyarországra költözött. Mondjuk ki: Magyarország új barátja a neonáci Kotleba mellett, a “romakérdést” emlegető és a magyarverést letagadó Kalinak belügyminiszter is.
Mondjátok, normális, hogy Magyarország hivatalosan is egyetért egy tömeggyilkos eszmét képviselő politikusával, egy magyar diáklány megverését elkenni akaró belügyminiszterével és miniszterelnökével, és ez az ember, Balogh Csaba, még ebben a pillanatban is pozíciójában van?
Balogh Csaba, takarodj!