A csapat, amelyik mindig jövőre jut fel. Kezdjük megsajnálni déli szomszédunkat, Mongóliát, ez nem lehet igaz! Végül kiraktátok azt a rasszista hokikapust is, aki niggerezett és csöcsörészett Amerikában, már nem emlékszem a nevére, de szép döntés volt! Eközben Szlovákia kétszer is legyakta Csehországot, jöhet a Vb, meg kell nyerni.

Mi, szlovákok szintén mélyen megosztott társadalom vagyunk – a hoki mentén. Sokan vagyunk, akik szeretnének végre látni egy kicsit egzotikusabb Vb-t, mindig Kazahsztán és mindig Olaszország, két unalmas, agyonnézett csapat. Komolyan sajnáljuk, hogy olyan csapatok, mint Magyarország, Japán, Dél-Korea, Nagy-Britannia nem jutnak soha fel az elitcsoportba. Vagy legalább ha a döntéshozók kibővítenék a csoportokat ezzel vagy másik négy csapattal, mindegy is, az elitbe mindig nehéz feljutni. Csak ne kellene már megint Kazahsztánt és Olaszországot nézni!

Amikor meghallom, hogy már megint a harmadik helyen végeztetek, ilyenkor mindig elképzelem, hogy azon a szinten vagytok, ahová mi mindig tartoztunk, előfordulhatna akár az is, hogy egy kicsit érdekesebbek lennének a csoportküzdelmek, vagy ha valamelyik csapat ezek közül nagyon gyenge, az sem baj, ha valami már nagyon szar, az még lehet akár OK is. Persze, hogy komolyan vegyünk titeket, ahhoz azért elég gyengék vagytok, de például teljesen megnéznék egy éles meccset a japókkal végre, vagy játszhatnánk újra egyet a mongolokkal, noha a legmagasabb kategóriába nyilván soha nem fogtok feljutni.

Dehogy gúnyolódok, szeretem a magyar sportot, kár, hogy olyan sportágban vagytok eredményesek, amelyeket sokan nem követnek, de én mindenről tudok. Vajon Kásáséknak ne lehetett uncsi sokadszorra kitömni a románokat vagy a görögöket? Vagy Egérkének mindenkit leúszni 15 másodperc előnnyel? Komolyan gondolom, ha minden évben ugyanazokat a csapatokat kell nézni, ez néhány év alatt rendkívül unalmassá válik, ráadásul ha bevennénk titeket az elitbe, talán felnőnétek egyszer végre már ti is a feladathoz, ki tudja. Szégyen volt ahogy 2009-ben viselkedtetek az elitben, a legtahóbb szurkolótábor ti voltatok, hallom, volt már ezekből baj és zárt kapu mostanában is.

Pedig micsoda meccsek lennének, Szlovákia-Magyarország, Csehország-Japán, wow, talán kicsit lassabb korcsolya, de pikáns, mert az újoncokban mindig ott van a meglepetés ereje, mint a jamaicai bobcsapat vagy Erik, az angolna! Még mielőtt: tiszteljük ám mi a múltat is, például Nagy-Britannia olimpiát is nyert, ez nem lehetett egy véletlenül kicsúszott eredmény, ott kérem, hatalmas tradíció létezik, szívesen látnánk a szigetországiakat is a Vb-n!

Aztán vannak olyan szlovákok is, akik szerint az aktuális csoportfelosztás teljesen rendben van. Azok az országok, amelyek lifteznek az elit és a B-kategória között - Ausztria, Szlovénia, Kazahsztán, Olaszország - nem tudnak semmi extrát mutatni. Ugyanakkor az örök harmadik mongolok, vagy Japán és Dél-Korea mutatott játékban és eredményeket tekintve is még a liftező négyes alatt vannak egy osztállyal. Ha feljavulnának, miért ne, de jelenleg egyszerűen nincs mit keresnetek az elitben, a szlovákok, a csehek, a kanadaiak és a finnek között. Aki egzotikus hokit akar nézni, az játsszon a playstationön, ennyi.

Persze, láttunk mi már szoros meccset ezekkel a csapatokkal, cseh-japán 5:3, szlovák-magyar 4:3, emlékeztek biztosan. Elmondom, mi a pálya ilyenkor. Egy elitcsapatnak egy ilyen mérkőzés előtt konkrétan két lehetősége van: 1. a mérkőzés esélyese teljesen komolyan veszi a meccset, jobb teljesítményt nyújt minden szinten, az egzotikus ellenfél felkészülési meccsen jár. Az első harmad után hét góllal vezet, a hátralévő időt nincs értelme lejátszani sem. 2. a mérkőzés esélyese félvállról veszi a meccset, mindkét csapat mintha tréningen lenne, sok hibával játszanak, gólok mindkét oldalon hullanak és kiegyenlített a mérkőzés és nem hiszünk a szemünknek, ez mi ez?

Persze, tisztában vagyok a tényekkel, amíg a FIFA nagyjából 205 tagállammal rendelkezik, addig az IIHF 47 országban van jelen, a hoki nem terjedt el a világon annyira, mint a labdarúgás. Arról nem is beszélve, hogy a tagállamok csapatai közötti színvonalkülönbség - óriási. Nézzetek meg a youtube-on egy dél-afrikai-izraeli vagy görög-ír hokimeccset, azok a játékosok már annak örülnek, hogy nem buknak fel korcsolyázás közben. Egy ilyen csapatnak Szlovákia vagy Kanada hintene vagy ötven gólt. A példák extrémek, az esetleges csoportbővítést a második legjobb csoportküzdelmekkel kapcsolatban értem, ahol ötvenet már nem, de tizet simán üthetünk.

Csak történjen már valami előrelépés végre, mert ahogy olvassuk, önti a közpénzt a Fidesz most rendesen a magyar jégkorongba, kiemelt sportág lett nálatok, csak eredmény nincs, ez frusztráló lehet fent is lent is, Kurtz ezredes pedig ezredszer is leírja, hogy a magyar hoki fejlődése töretlen, pompás. A végére még akartam valami vidámat, szerencsére olyan csapatok jutottak tovább, amelyeknek szép és üde himnuszuk van, csak a puszta népének Turulja köröz még magasztosabban és pátoszosabban a végtelen kazah és azeri sztyeppék felett.

Nézzetek hokit:

2013 április 20. Pozsony, Szlovákia-Csehország 3:0

2013 április 18. Prága, Csehország-Szlovákia 2:3