Elolvastam a hisztit, amit lerendeztetek a szerdai poszt alatt, igazán szórakoztatóak voltatok. Belátom, a kommentelők nagy részének nem sikerült a feladatot megugrani, a sok rinya mellett nem értettétek meg, miért hoztuk simán a kötelezőt. Szájbarágó, sovinisztáknak.
Az európai bíróság nem azt mondta ki, hogy Szlovákia bárkit, ok nélkül kiutasíthat területéről, hanem azt, hogy egy Eu tagország elnöke, aki amellett, hogy az Eu állampolgára, egy Eu tagország elnöke is, rá az Eu előírásai és törvényei, valamit a nemzetközi jog és protokoll szabályai is vonatkozik.
Ezt az álláspontot minden normális ember érti - tegnap este kísérletet tettem a sarki kocsmában is, átment – csak a magyar soviniszták vannak arról meggyőződve, hogy a nemzetközi jog bár nemzetközi érvényű, a „Felvidékre” nem vonatkozik.
No, az európai bíróság – ki tudja már hanyadszorra – újra elmagyarázta a magyaroknak, hogy egy szuverén ország nemzetközi államhatárai addig érvényesek, ameddig azt a nemzetközi jog elismeri és nem addig, ahogy azt egy akármilyen magyar elképzeli. Pont.
Lásd még a témában Lúzernagyi című bejegyzésem. Nehéz megtanulni, de sokszor leírjuk: a nemzetközi jog a "Felvidékre" is vonatkozik, az állami szuverenitás az első, nem leszünk gyarmat! És még néhány megjegyzés:
Kurvára felháborodott mindenki azon, hogy kicsit megfricskáztam a töketlen magyar diplomáciát és a magyar nacionalizmust, fuha, mekkora árokásó vagyok :D Annyi történt, hogy az általam elétek tartott görbe tükörben, tudat alatt szembesültetek saját sovinizmusotokkal, csak kiabálni tudtatok fájdalmatokban: bizony, a király meztelen! Mondjam még érthetőbben?
Ha ugyanis most "őszintén" mindenki akkora barátja lett itt a szlovákoknak, akkor talán azt is felfogjátok drága feleim az Úrban, hogy a magyar köztársasági elnök ne sétálgasson át csak úgy a határon, mint amikor Sobri Jóska részegen hazafelé véletlenül a szomszéd földjére téved. Janics Natasa meg csak úgy Szerbiába akar kajakozni? Vegyünk vissza mindent tőle, Kertész Imre meg ülve fog kezet? Hiszen csak „magyar származású”.
Ha Sólyom odafigyel a figyelmeztető szavakra, nem megy el, nincs "magyar provokáció". A magyar nacionalisták pofáját fogta most be az Eu egy egyébként totálisan marginális vitában, mert:
- nem viselkedhetnek Komarnoban úgy, mintha rájuk nem vonatkozna a szlovák államiság jelenléte.
Továbbgondolva:
- a magyar nacionalisták nem kobozhatják el Janicstól a dicsőséget és az ezzel járó javakat, azok az aranyérmek örökre Magyarország nevét dicsőítik.
- Kertész Imrét a magyar nacionalisták üldözték el hazájából, Kertésznek joga van ezt a kirekesztő nacionalizmust elutasítani.
Ha Sólyom elnök mégis bevállalja és elmegy, akkor legalább hívja meg kollégáját, Gasparovic elnököt, gyere már el Gaspó, baszom alássan, mégis csak nálatok járok, úgy illik. Ha pedig szomszédom jelzi az esetleges látogatás mellőzését (indok: augusztus 21, '68-as megszállás) akkor érdemes azt megfontolni: bizony, a jószomszédi kapcsolatok miatt.
Attól tartok: Sólyom ebben a helyzetben egy bábfigura volt csupán, neki mennie „kellett”. Ne felejtsük el: a szocik segge izzadt még a miniszteri bársonyszékekben, egy esetleges szlovák-magyar nemzetközi balhé a kormány nyakába hullik. Minél rosszabb, annál jobb, a Fidesz popcornt és Colát kért és mosolyogva hátradőlt, a szoci kormány tovább izzadhatott.
„Civakodnak a tagállamok”, „az Eu a feltartott kéz politikáját (Sic! – csk) alkalmazza” – írta Rajcsányi, a polgári underground nagy mesemondója. A Bayer-Bencsik tandem a második Békemenetre készül. Figyelem, ezek az emberek úgy nagyjából, ugyanarra a pártra szavaznak, tetszik érteni, az Eu egyszer mindenkit legyalázó, keménytökű gyarmatosító sárkány, máskor gyengekezű, cserfes királylány. Biztosan tudjátok, mi a baj?
Őszintén kívánom a magyaroknak, hogy találjanak maguknak egy olyan vezetőt, aki gyógyír lesz gazdasági és mentális problémáik meggyógyítására! A dotoho ebben mindig partner lesz.
Vicces volt az is, hogy pont a bocsánatkövetelő-bajnok magyarok nem értették, azon különösen rugóztatok, miért kéne a magyar nemzetnek bocsánatot kérni. Hamis vádakért, kedves barátaim. Esetleg szólhattok S. László nagykorúnak is, hogy most már eljöhet a hídra, és ha olyan kedves számára a Duna felett húzódó építmény, fesse át az egészet, ráférne.
Ecsettel a kézben, probléma nélkül végigsétálhatna az egész hídon is!