Idén nem történt megegyezés, az Uniós költségvetésről szóló tárgyalások a végső szakaszába érkeztek. Az Európai Parlament elkészített nekünk egy nagyon fasza applikációt, amely az Európai Bizottság 2011-es éves beszámolóiban található számokon alapul. 

Nézegessünk országokat, ki kaphatja a legtöbb pénzt az Eu költségvetéséből és mire költi el! Izgalmas végigböngészni, milyen konkrét területeket támogatnak az egyes tagországokban, de szintén lekövethetjük, honnan érkeznek az összegek. Közelebb kerültünk az elmúlt huszonhárom év alatt a nyugathoz? Egyáltalán: akkor most gyarmat vagyunk és ha igen, megéri ez nekünk? Hogyan áll Magyarország és a többi poszkommunista ország az Eu más országaival történő összehasonlításban? Az adatbázis hatalmas, természetesen lehetetlen mindenre kitérni, de kimazsoláztam néhány vitára alkalmas gondolatébresztő érdekességet:

- Kiszámoltuk, hogy a visegrádi országok milyen együtthatóval rendelkeznek, ami a bevétel/kiadás arányt illeti. Ezt hogyan magyarázzátok?

1. Magyarország támogatás: 5.330,9 befizetés: 836,4

6,37-szer többet kap

2. Lengyelország támogatás: 14.440,6 befizetés: 3.227,8

4,47-szer többet kap

3. Szlovákia támogatás: 1.785,1 befizetés: 579,3

3,08-szer többet kap

4. Csehország támogatás: 3.029,1 befizetés:

1.462 2,07-szer többet kap

Ugyanezek a számok a balti országokban:

1. Litvánia: támogatás: 1.652,8 befizetés: 257,4

6,42-szer többet kap

2. Lettország: támogatás:1.548,5 befizetés: 278,8

5,55-szer többet kap

3. Észtország: támogatás: 507,7 befizetés: 136,7

3,71-szer többet kap

- Szlovákia esetében ráadásul figyelembe kell venni azt is, hogy a csőd felé rohanó déli Eu-tagállamokat is támogatniuk kell és valószínűsíthetően, azt a pénzt, amit eddig kölcsönadtak délre, soha nem fogják viszontlátni.

- A nyugat-európai országok elsősorban a mezőgazdaságukat támogatják, Magyarország, Szlovákia, Csehország és a többi posztkommunista ország pedig inkább politikai és egyéb, nehezen értelmezhető alapokra kérték a támogatást.

- Első olvasásara csak annyit láthatunk, hogy az egy főre eső mezőgazdasági támogatás milyen magas a nyugat-európai országokban összehasonlítva a kelet-európai régióval, de ha megnézzük, hogy a nyugatiak mennyit fizetnek be, máris érthetővé válhatnak az arányok és igaz lehet a mondás: még mindig mi vagyunk a csóró kelet-európai rokon, akire a nyugatiak ráfizetnek.

- Lengyelország számait elnézegetve, elég szépen kapnak Brüsszelből, összehasonlítva: a polákok nagyjából 4 milliárd eurót fizetnek be és 14 milliárd eurót vesznek ki, miközben Szlovákia fél milliárdot tol a közös kasszába és mindössze 1,5 milliárdot kap. Ha jól néztem a többi adatokat, a magyarok után, a lengyelek rendelkeznek a legnagyobb többszörössel az Eu-ban, ügyes. Ugyanakkor ha elosztom a számokat, arányosan nézve máris eltűnik az első ránézésre még hatalmas különbség: 14/4=3,5 illetve 1,5/0,5=3.

- Az igazi nagy flash, az a Magyarország, ahol százezrek tüntettek Brüsszel ellen, majd húsz százalékos egy Eu-zászlót égető szélsőséges párt támogatása és mégis, arányosan nézve, hatalmas támogatást kapnak. Hasonlítsuk össze Magyarországot Szlovákiával! Magyarországon mindössze kétszer annyian élnek, mint Szlovákiában, mégis, mindössze másfélszeres az ország hozzájárulása a közösbe, ugyanakkor háromszor annyit kapnak vissza!

- A közös pénzekből térségünkben, ebben a sorrendben, a legtöbbet Észtország, Csehország és Magyarország kapja. Az euróval rendelkező Szlovákia viszonylag hátul kullog a sorban.

- Belgium, az ügyintézők hazája: 68%-ot kapnak az adminisztráció támogatására, hoppá.

- Franciaországban egy mezőgazdász úgy él, mint egy király, ugyanakkor, ha megnézzük térségünket közelebbről a szlovák mezőgazdász támogatottsága jóval alacsonyabb, mint a lengyel vagy a magyar mezőgazdászé.

- Kutatásra és fejlesztésre Ciprus 10%-ot, a bolgárok 6%-ot adnak, Szlovákia: 2%.

- A kelet-európai országok közül egyedül Szlovákiában haladja meg a három százalékot a biztonság és a jogi környezet támogatása, miközben a többi posztszovjet országban ez az érték 1-2% között mozog.

Összességében egy dolog világosan látszik: ha Magyarország, Szlovákia, Csehország nem lenne Eu tag, az emberek sokkal rosszabbul élnének, mint most. Nagyobb lenne a korrupió, és minden valószínűség szerint egy lightos diktatúrában élnénk, nagyjából hasonló körülmények között, mint Fehéroroszország, Oroszország, Ukrajna, vagy Moldávia. Az emberek egy jó része ezt képtelen tudatosítani, beáll a Békemenetbe és úgy viselkedik, mintha Svájcban vagy Norvégiában élnénk. Elég, ha csak a Facebookon követem az ismerőseim fotóit, milyen házakban laknak, hová utazgatnak minden évben, többször. Ilyen életszínvonalat szüleink generációja alighanem el sem tudott képzelni. Szüleink a szocializmusban dolgoztak ötven órát a héten, volt tizennégy nap szabadságuk egy évben, amelyet vagy az összeeszkábált nyaralójában vagy a panel erkélyén töltött el. A hűtő általában félig mindig üres volt, mint tele. Sokszor van olyan érzésem: minél jobban élünk, annál jobban siránkozunk.

Múlt héten nyilatkozta az egyik lengyel miniszter: az utolsó háromszáz évben soha nem volt szláv ország olyan közel a nyugathoz, mint éppen ezekben az években. Ha géneink hasonlóságát és nem a magyar lúzer nacionalizmust nézzük, ebbe a csoportba a mi, magyarok is beletartozunk, a táblázat számait elnézegetve, a lengyel miniszternek alighanem tökéletesen igaza van.