Szélsőséges, gyűlölködő jelképek nélkül, némi jóindulatot jóhiszeműséggel párosítva próbáltunk meg egy lassan elszaródni látszó ügynek utánamenni.
BRÉKING: A posztot szlovákul is olvashatjátok!!!
Rámírt a Facebookon egy peredi srác, beszélgettünk röviden, kiderült: valami bűzlik Pozsonyban. Aki nem ismerné a történetet, röviden: még 2012-ben két szlovákiai település, Gúta és Pered az országggyűlési választásokkal egy időben szavazhatott arról is, szeretné-e megváltoztatni lakóhelye elnevezését, vagy elégedett az 1948-ban kapott változattal. Kolárovo/Gúta esetében nem volt akkora érdeklődés a dilemma iránt, 39 százalékban nyilvánítottak véleményt a falu lakosai, ami kevés volt a törvény szerinti érvényességhez, Tešedíkovo esetében azonban 60 százalékos részvétellel nagyjából hasonló arányban a falu korábbi elnevezése mellett tették le a helyiek voksukat: Pered.
Eddig mondhatnánk szokásos a történet, egy kis falusi közösség demokratikus úton véleményt nyilvánított. A folytatás azonban meglehetősen kétséges és rendhagyó, ugyanakkor Szlovákiában mások ezt is „szokásos” forgatókönyvnek tartják. Peredi olvasóm szerint, aki egyébként aktívan kiveszi részét a korábban libáiról híres község életében, a 2012 márciusi népszavazás és érvényes végeredmény óta eltelt időben nem sok miden történt. Azaz, konkrétabban, elmondása szerint a helyi önkori több levéllel is megkereste a szlovák belügyminisztériumot, de érdemi válasz helyett a magasságos urak biztosították a falusiakat: majd foglalkozunk az üggyel.
A dotoho jogosnak érzi a peredi srác felháborodását, mivel az államhatalom egy demokratikus véleménnyilvánítást vesz semmibe. Mielőtt a cselekvés útjára lépnénk azonban felhívnám a figyelmet a kellemetlen helyzet által kínált csapdalehetőségekre. Nyilván nagy a kísértés, hogy a háborús logikával, a harcos magyar nacionalista düh erejével álljunk neki a problémamegoldásnak, mondjuk az Árpád-sávos zászlók és nagymagyarországos térképek mentén. Nem árulok zsákbamacskát: az ilyen szimbólumokkal felvonuló legínyekkel jó eséllyel csak Fico miniszterelnök áll meg protokolgazsulálni – smilis simili gaudet? – egyébként más-más okokból, de az apró tyúkszemrelépések és buzerálások nacionalista politikáját képviselő államhatalom, illetve a demokratikusan gondolkodó szlovák és magyar polgárok szemében e szimbólumok elfogadhatatlanok és provokációnak minősülnek.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy szükséges a hatalom felé kritikát megfogalmazni, amikor a demokratikus játékszabályok látványos ignorálásával találkozunk. Vajon érti-e a regnáló államvezetés, hogy pont az ilyen felesleges, de roppant bosszantó pitiáner konfliktusok gerjesztik azt a frusztrált nacionalizmust, amely most oly készségesen talál támogatóra Szlovákia déli részén Budapest irányából? Vajon mi az oka annak, hogy 2013-ban hasonló buzerálásokkal és tyúkszemrelépésekkel találkozunk, amit jó száz évvel ezelőtt a korabeli szopórolleren ülő szlovák kisebbség is érzett saját lábfején a dualista magyar államhatalom és annak csicskásai részéről? Vajon meddig éri meg ugyanazt a diskurzust továbbvinni, miközben kis horgolt csipkekendővel felérő semmitmondó pusziszkodásokkal– Hríb vs. Surján – takarjuk le poros bútoraink?
Gondoltunk egyet és megcsörgettük a kisebbségi biztost, A. Nagy László urat, illetve a szlovák belügyminisztérium egyik illetékését. Érdemi tájékoztatást kértünk az ügyben, mi a helyzet most Tešedíkovo/Pered ügyével, miért késik az átnevezés megvalósítása, mi az oka annak, hogy a tavaly lezajlott eredményes népszavazás ügyében gyakorlatilag egy éve semmi nem történt.
A.Nagy László szakosztályvezetője Bukovszky László készségesen válaszolt kérdésünkre: Pered község a 2012. március 10-i népszavazás eredményének anyagát 2012 október 15-én küldte el a kormányhivatalba. A meglehetősen látványos késedelem okát szerettem volna megtudni, ezért a legilletékesebb helyen, a peredi önkormányzatnál érdeklődtem, mi tartott ilyen sokáig? A fél éves csúszás oka - Nagy Richard önkormányzati képviselő szerint - hogy a település önkormányzata előbb a Ludovít Štúr történelmi intézetet kereste fel a "Pered" elnevezés igazolásával kapcsolatban, miszerint történelmi elnevezésről van szó és nincs magyar jelentése. Ezt az igazolást a hivatalos eljáráshoz kötelező volt becsatolni. Oké, haladjunk.
Hallgat a kormány Peredről címmel az Új szóban mutatta be 2012 novemberében Király Zsolt kedvenc újságírója az eseményeket és a hatóságok ellentmondásos érvelését. Pered polgármestere 2013 januárban kereste meg A. Nagy László kisebbségi kormánybiztost, mi újság. A. Nagy közbenjárása után kiderült: a kormányhivatal még tavaly október 23-án továbbította a peredi beadványt a Belügyminisztériumnak – erről Pered polgármestere külön értesítést kapott. Február 4-én az Új Szó újabb cikkben foglalkozott a szlovák faluval, amely egy éve vár a magyar nevére. Még ugyanezen a napon A. Nagy levélben fordult Robert Kaliňák belügyminiszterhez.
A kormánybiztos érdeklődésére Adrián Jenčo, a BM Közigazgatási Főosztályának vezérigazgatója válaszolt, aki nem tudta megjósolni, mikor kerülhet Pered község nevének megváltoztatásáról szóló kérelem benyújtása a kormány elé. Megtuduk viszont, milyen sallangmentesen és lényegre törően igyekszik a hivatal az ügyre fókuszálni, íme: a perediek beadványát először a BM helységnév bizottsága fogja tárgyalni, majd ezt követően a BM kikéri a kulturális tárca álláspontját, amelynek ismeretében újra a helységnév bizottság következik, amelynek döntését követően az ügy akár már a kormány elé is kerülhet. Én pedig ennél a pontnál, minden érdek nélkül, megsajnálom Jenčo hivatalnokot.
Pedig szegény főosztályvezető uram elbizonytalanodásánál már csak az egyszeri dotoho olvasó lehet nagyobb zavarban: eközben vajon mi a jó fészkes fenét csinálhatnak a kormányhivatalban működő kisebbségi bizottságának, Terepasztal által delegált tagjai? Tudják, itt azokról a lovagokról és pajtásokról van szó, akik a pártpolitika helyett a álcivilben csapolják meg a magyar adófizetők pénzét, például a Betheln Gábor Alapból vagy a Fórum Intézetből, A megélhetési civil olyan politikus, aki miközben nyomatja a “nemzeti” fost, közben egy olyan bizottság tagja, amely, nemcsak a peredi üggyel kapcsolatban nem foglalt állást, de ez idáig egyetlen egy komoly kisebbségi témában sem hallatta a hangját, miközben jogosítványaik szerint véleményezhetik a kisebbségeket érint kormányzati tevékenységet, sőt szankciók kiszabását is javasolhatják, hello!
A belügyminisztériumtól egyébként ma reggelig nem érkezett válasz. Múlt héten kedden érdeklődtünk, egy hete ülnek a dotoho kérdésein Pozsonyban.
Index olvasók, szavazzatok!
Peredi olvasónk hívta fel a figyelmünk, hogy immár hetedik alkalommal hirdették meg Szlovákiában a nagy presztízzsel járó, az Év faluja versenyt, amelynek győztese elindul Az Európai Falvak Megújulásáért nemzetközi megmérettetésen is.
Magyar és szlovmagyar bloggerek, híroldalak szevasztok! Amíg a bizottság tagjai összeszedik magukat, a minisztériumban pedig válaszolnak kérdéseinkre és feldolgozzák az esetet, addig mutassuk meg, milyen tökösek vagyunk és a szívünkön viseljük egy jogos és korrekt követelés sorsát! A dotoho is beáll a támogatók sorába, és aki szeretné, hogy az egykori nagy libakultúrával rendelkező, mai napig többségében magyarok lakta falu, korrekt módon képviselje Szlovákiát az európai porondon, szavazzon Tešedíkovora !
Klikk a képre és jobboldali oszlopban keresd Tešedíkovót:
Megmutatjuk a jelenlegi állást: a poszt élesítése pillanatában 3312 szavazat érkezett be, Tešedíkovo egyelőre az élbolyban tanyázik, a semmit nem jelentő második helyen. Innen szép nyerni!
Sebechleby (Szebelléb) 603/17%
Tešedíkovo (Pered) 385/11%
Slovinky (Szalánk) 384/11%
Vyšný Kubín (Felsőkubin) 338/10%
Bošáca 253/8%
Matejovce nad Hornádom 189/6%
Bánov 159/5%
Blatnica 165/5%
